Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei

lenniumi monográfia egyik szerzője, Szederkényi Nándor ezt írta: "Heves vármegyének ezred­éves múltja részletesebb és behatóbb történeti ismertetéssel, a vármegyének 1886. évi határoza­tával, 1867. évig terjedőleg, a millenáris ünnepség emlékére megírva, négy nagyobb kötetben áll a közönség rendelkezésére. ... E kötetekben azonban távolról sincs a vármegye belélete, fejlődé­se, minden irányú eseménye kimerítve vagy felderítve." Balássy és Szederkényi munkája szoro­san követi az időrendet, a Borovszky-szerkesztette kötet tagolása, a sorozat hagyományait kö­vetve, tematikus fejezetekből áll (Természeti viszonyok, Heves vármegye községei, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Tiszafüred, Heves vármegye népe, Heves vármegye gazdasági vi­szonyai, Közegészségügy, Törvénykezés, Közoktatásügy, Irodalom, tudomány, művészet, Az egri érsekség, Heves vármegye őskora, Heves vármegye története, Heves vármegye nemes családai). A Csanád megyei monográfia születése - a Eorovszky-féle sorozat előtörténetéhez A millenniumi helytörténeti mozgalom könyvészetének érdekessége, hogy Borovszky Samu, a Magyarország vármegyéi és városai sorozat szerkesztője - általunk nem ismert okból ­egyik legjobb munkáját, Csanád vármegye monográfiáját nem saját sorozatában jelentette meg. Tóth Ferenc tanulmánya {A millenniumi Csanád megyei monográfia születése. Makó, 1996) jó­voltából részletesebben is ismerhetjük a kötet megszületésének körülményeit, egyúttal képet kaphatunk egy 100 évvel ezelőtti szellemi vállalkozás anyagias mellékzöngéiről. Ez utóbbi mo­mentum különösen nem érdektelen jelenlegi, túlzottan elüzletiesedett korunkban. A monográfia elkészítésének ötlete Pesty Frigyes 1872. évi szabályzatának megjelenése után merült fel, s mi sem volt természetesebb, hogy Lonovics József (1824-1902) főispán Pestyt kérte fel a vármegyei monográfia megírására. A jeles történész 6000 forintos vállalási díját azonban a megyei közgyűlés túlzottnak találta, s elutasította. Lonovics ekkor kezdeményezte a Csanádmegyei Történeti és Régészeti Társaság megalakítását, s az 1889-ben megalakult szerve­zet többek között a vármegye monográfiájának megiratását is célul tűzte ki. Mint Lonovics elő­terjesztésében mondta: "Az első magyar király által alapított Csanád vármegyének múltját felde­ríteni, történetét hiteles adatok alapján, oknyomozólag, történeti ítésszel megírni, hogy annak idején vármegyénk Magyarországnak ezeréves független államiságának nagy ünnepén irodalmi és történeti beccsel bíró művel foglalhasson helyet a többi ünneplő vármegyék soraiban." Pesty időközben bekövetkezett halála után Karácsonyi Jánost kérték fel szerzőnek, a pénzhiány azon­ban ismét megakadályozta a mü munkába tételét; közadakozásból 189l-re csak 598 forint gyűlt össze. 1893-ban az Magyar Tudományos Akadémiát pályázat kiírására kérték fel, a három meg­bízott történész azonban visszautasította a feladatot. Végül Szentkláray Jenő, a csanádi püspök­ség apátkanonokja, akadémiai levelező tag közbenjárására Borovszky Samut nyerték meg, aki­vel 1894. július 17-én meg is kötötték a szerződést. Borovszky vállalta, hogy két kötetben, 60 nyomtatott íven, önálló kutatások alapján fel­dolgozza a vármegye történetét a kezdetektől 1715-ig. A jeles szerző - a 6000 forintos tisztelet­díj fejében - nemcsak a szellemi előállítást, hanem fővállalkozóként a kinyomtatás (300 pél­dányban) és a terjesztés feladatát is elvállalta. Makó városa 1000 forinttal járult hozzá a költsé­gekhez, természetesen ennek fejében külön fejezetre tartott igényt, aminek Borovszky eleget is tett (Makó városa és a reformáció). A vármegye térképének elkészítéséért Borovszky további 500 forint honoráriumot csikart ki. Az I. kötet kéziratát Tagányí Károly és Csánki Dezső elis­merően lektorálta, s a könyv 500 példányban 1896. október 7-én már el is hagyta a nyomdát. A II. kötet 1897 őszére jelent meg. (Megjegyzendő, hogy a vármegye közönségét díjtalanul meg­52

Next

/
Thumbnails
Contents