Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei
törvényesen egyesült vármegyéknek leírása (Eger, 1868); Haan Lajos: Békés vármegye hajdana (1-2., Bp., 1870); Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája (1-3., Ungvár, 1881— 1882); Hajdú megye leírása. Szerkesztette Varga Géza (Debrecen, 1882); Pesty Frigyes: Krassó vármegye története (II/1-2; III—IV., Bp., 1883-1885); Major Pál: Mosón vármegye monográfiája (1-2., Magyaróvár, 1878-1886); Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája (1-3., Bp., 1876-1879); Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár (1-2., 1889-1891); Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez (1-5., Nagykanizsa, 1876-1878); Zala vármegye története. Oklevéltár 1498-ig. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula (1-2., Bp., 1886-1890); Gyárfás István: A jászkunok története (1—4., 1870-1885); stb. Az első vármegye-történeti kiadványok elsősorban a politika-, esemény- és birtoklástörténetre, a család-, egyház- és hadtörténelemre helyezték a fő hangsúlyt, a későbbi történet a későbbi történetírók által gyakran számon kért gazdaság és társadalomtörténet, illetve az újabb korok - a 18-19. század - tárgyalása kevesebb teret kapott. A millenniumi készülődés időszaka A helytörténeti-honismereti kutatás, illetve a millenniumi készülődés különösen azután gyorsult fel, hogy az MTA szakértői 1883-ban állást foglaltak a honfoglalás idejét illetően {Századok, 1883. II. füzet melléklete). Mivel azonban a szakértők szerint a honfoglalás 888-900 között 12 éven át ment végbe, politikai állásfoglalásra volt szükség egyetlen év kitűzésére, amikor az ünnepségeket megrendezik. Az 1892. évi II. te. az országos nemzeti kiállítás időpontjául az 1895. évet jelölte ki. A tervezett építkezések azonban elhúzódtak, így az 1893. évi III. tv. az 1896. évet jelölte ki az országos, a vármegyei és a településenkénti ünnepségek megrendezésére. Az ünnepségek fő attrakciója az 1896. május 2. - október 31. között megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt Budapesten. Azután, hogy a kormányzat kitűzte a millenniumi ünnepségek időpontját, a vármegyei törvényhatósági bizottságok 1885-1886-ban megkezdték a felkészülést - természetesen elsősorban a fénypontnak tekintett díszbandériumi felvonuláson való részvétellel foglalkoztak, de fontos ügyként kezelték az ünnep méltó tárgyú és kivitelű könyvekben való megörökítését is. A vármegyei közgyűlések sorban döntést hoztak a vármegyei monográfiákról is. Az 1896. év közeledtével a vármegyei monográfiák iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt. A szakmai igényesség erősödését jelzi, hogy a szerzők között egyre több jól képzett, neves történész tűnt fel, pl. Karácsonyi János, Borovszky Samu, Ortvay Tivadar, Nagy Iván, Nagy Imre stb. Egyéni kezdeményezések is születtek, jórészt patrióta kutatók részéről. Pl. Galgóczy Károly, a kiváló gazdasági szakíró és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye múltjának neves kutatója 1890-ben előterjesztést tett arra, hogy a vármegyék és a városok a millennium alkalmára készítsék el történeti monográfiájukat (Emlékirat a magyar nemzet ezredéves ünnepe tárgyában Galgóczy Károly Pest, Pilis, Solt, Kiskun vármegye tiszteletbeli főjegyzőjétől). A felhívásra Nagykörös városa reagált, s megbízta Galgóczyt - ha nem is a vármegye, de - a város monográfiájának elkészítésével, aki a munkát minden díj nélkül el is vállalta. Az első, kifejezetten "millenniumi" kötetek már az 1890-es évek első felében - esetleg még korábban, lásd Botka id. munkáját - kikerültek a nyomdából, sok kiadvány 1896-ban, illetve ez után, sokszor már az új évszázad első-második évtizedében, illetve még később jelent meg, s jócskán akadt befejezetlen vállalkozás is. 47
