Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Dr. Fülöp Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa

ták őket, ha Hradzsinban már föltárták őket a cseh elvtársak, csak itt nem folyik semmi munka? Mondták a kutatók, hogy mi szóltunk többször. Akkor most itt az alkalom, a Minisztertanács országgyűlési határozata alapján 1985-től indult meg az a feltárás, amellyel valóban mikroszkopikus módszerekkel (most már nem a csákány és az ásó módszerével) az elmúlt években sikerült feltárni a Bazilika teljes egészét, megkutatni úgy, hogy bizonyos helyeket hagytunk az utókornak is, nehogy még a mi kis szikénk is barbár munkának bizonyuljon valamikor. Amit látnak itt (viccesen azt mondják az emberek, hogy hangár), a Bazilikát be kell fedni, mert a légköri viszonyok, a savas esők, a motorgőzök, meg az eső egyszerűen olyan, hogy rohamosan pusztítja a szabadtéri köveket. Ezt meg lehet figyelni: én 25 évvel ezelőtt kerültem ide, és azok a kövek, amelyek régen olyan szépek voltak, már alig látszik rajtuk a faragás. Ezért arról volt szó, hogy 1990-ben már elkészül valami védőtető a Bazilika fölé, akkor valami miatt elmaradt, gondolom a rendszerváltás elsöpörte, aztán az a homályos Béccsel közös Expo volt a másik, 1995-ös felbuzdulás, hogy legyen építmény. Utána jött a legutóbbi, amit 1996-ra írtak ki, 8 pályamunka volt, ezt fogadták el, ezt nem kell szeretni. A politikusok szerint: egyik azt mondja, hogy majd megszokják, a másik, aki bölcsebb azt mondja, hogy majd a millennium után visszatérünk az ügyre. Székesfehérvárról még annyit, hogy a külvárosok, amelyek a különböző mocsarak közti szigeteken voltak, a 12. század folyamán épültek ki. Akkor rendkívül gazdag volt Fehérvár: kézművesek, iparosok, mindenhol katonák, kirándulók, zarándokok. Ezt a gazdagságot aztán rohamosan elvitte a török előrenyomulása, és a Szent föld elfoglalása, és a Földközi-tengeri hajózás összeomlása. Ami itt is meglátszott és pusztulásnak indultak ezek a dolgok. A belváros, ami Fehérvár jellegzetessége, általában első látásra teljesen barokknak tűnik. Zömében valóban barokk, de nagyon sok a rokokó, a copf, a klasszicista épület is. Az ország egyik legszebb klasszicista tere a Szent István tér. A Megyeháza épületét 1817-ben építették, és ezzel párhuzamosan a vele szemben lévő épületeket, aztán a többi korszak is tett hozzá, de igyekeztek besimulni a korábbi korszakok építészetébe. Ami törést hozott, az a II. világháború. 1945-ben elég sok találat érte a belvárosi házakat, egy kis részüket tudták újjáépíteni, a lebombázottak nagyobb része ormótlan lett, két barokk ház között a beton-üveg építmény. A város történetéről dr. Fülöp Gyula, a megyei múzeum igazgatója beszélt 34