Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Takács Miklós: Pável Ágoston könyvtári öröksége

Innen, az ezredvégi kínlódásainkból visszatekintve és a jelenlegi pályázati lehetőségek, alapítványi támogatások, keserédes szponzorkeresések gyötrődéseihez hasonlítva Pável Ágoston kéregetése önérzetnövelő példa. Makacs és céltudatos értelmiségiként gyakorlatias pénzszerző akciókat szervezett. Nagyszabású sorsjegy-akciója, a támogatást kérő levelek sokasága, amelyeket világi és egyházi méltóságokhoz és takarékpénztári igazgatókhoz intézett, nem gyámoltalan és meghunyászkodó szobatudósról vallanak. Tudta, hogy mind könyvtári, mind múzeumi tekintetben nem kis értékek kezelésére és megőrzésére vállalkozott és mindenféle teketória nélkül sok helyről kérte - Jézus nevében és a kolduskodó magyar kultúra érdekében - a pénzt, ahol csak remélte a meghallgatást. Olyan volt, mint egy léket kapott hajó szikratávírásza, állhatatosan küldte - az esetek többségében eredmény nélkül - SOS jeleit a megye nagyhatalmú és nagyvonalú uraihoz. Hallgassák meg Kemal pasához - ki vadászni járt a Sárvár környéki erdőkbe - írt levelét. Szó szerint: "1939. március hó. Őfensége Juszuf Kemal királyi hercegnek, Alsószeleste A vármegyének - amelynek területén Fenséged vadászlaka épült -, székhelyén áll az ún. Vasvármegyei Múzeum épülete. Kívülről málladozó épület, de belül annál gazdagabb muzeális anyag van felhalmozva. Ennek a kulturális intézménynek egzisztenciális érdekében bátorkodunk Fenséged elé járulni tiszteletteljes sorainkkal... Olvasótermünk nincs, holott a nagyon gazdag folyóirat állomány és a kölcsönosztály már régen kitermelték a szükségét. Raktárhelyisége, műhelye, fényképező és mérgező kamrája egyáltalán nincs a múzeumnak... Nincs irodája és fogadószobája... Nincs laboránsa... Nincs saját altisztje, de még csak kerítése sincs. A falak kívülbelül szánalmas benyomást tesznek. Az északi oldal összes ablakai korhadtak, a legtöbbje zárhatatlan, úgyhogy becsurog rajtuk az eső és a hólé... A felsorolt hiányok és teendők legalábbis 120.000-140.000 pengős befektetést igényelnek. Sajnos, ezt az összeget semmi úton módon nem sikerült felhajtanunk... Ezért bátorkodunk a helyzet őszinte feltárásával Fenségedhez fordulni, akinek finom kulturérzéke, nemes áldozatkészsége és megértő jósága már szinte közmondásos a megyében... Fenséged egy távoli boldog ország verőfényes tájairól jár hozzánk, a mi becsületes és jobbsorsra érdemes szegénységünkhöz... Mély tisztelettel esedezünk, kegyeskedjék a Múzeum kibővítésére és egyéb céljaira megfelelő összeget bocsátani rendelkezésünkre és így nevét örök időkre és kitörölhetetlenül beleírni Nyugat-Magyarország kultúrájának történetében."

1 A pasa nem válaszolt. Az intézményi irattárból tudjuk, hogy segélykérő esedezései többnyire nem voltak eredményesek, de nem egyszer megértő támogatókra is rátalált. A gyűjtemény kiegészítését és a kívánatos irányú bővítését a bizonytalan anyagi háttér kedvezőtlenül befolyásolta, de a fent emlegetett könyvtárpolitikai elvek érvényesülése jól kimutatható. Bár a könyvtár állományát erősen tarkítja az az anyag, amely a kényszerű körülmények folytán, ajándékozásokból és talán elgondolásai ellenére került a könyvtár birtokába, alkalmas volt arra, hogy a sokoldalú érdeklődés kielégítője legyen. Vásárlásainál arra törekedett, hogy a szépirodalom mellett korának jelentősebb tudományos és ismeretközlő könyvei az olvasókhoz jussanak. Hogy távol állt tőle a szimpla szépirodalmi kölcsönkönyvtári szemlélet, mi sem bizonyítja jobban, mint a nagyszámú, kézikönyvként használható - magyar és idegen nyelvű - enciklopédia, szótár, bibliográfia és egyéb lexikális, összefoglaló szakirodalmi segédkönyv beszerzése. A tájékoztatás és önművelés eszközeinek bőséges megjelenése a könyvtár polcain Pável gyarapítási politikájának legjellemzőbb vonása. Ugyanakkor a szépirodalom köréből is nagyvonalú válogatással gyűjtötte a klasszikusok műveit és az igényes kortárs irodalom hazai és külföldi képviselőinek alkotásait. Az eddigi, nem teljes összehasonlításaink azt bizonyítják, hogy a második világháború előtt Magyarországon kevés városi közkönyvtár kínált ilyen választékot olvasóinak. 26