Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Mick Scott: A helyismereti gyűjtemények létrejötte az angol közkönyvtárakban

A zárójelentés a következőket javasolta: "Minden fontos városunkban követelmény, hogy legyen Topográfiai Könyvtár,...ahol a történetírók a helyi események pontos, élethű leírásával találkozhatnak." Ez a jelentés határozott ösztönzést tartalmaz "Speciális könyvtárak" létrehozására, melyek "bemutathatnák a kereskedelem, az ipar, a mezőgazdaság sajátosságait." A Közkönyvtári Törvényt 1850. február 14-én terjesztették a képviselőház elé. EWART a törvény előterjesztésekor még egyszer szólt a helytörténetről: "Egyik nagy előnye ...hogy e gyűjtemények tartalmaznák annak a helynek a hely- és természettörténetét, ahol a gyűjteményt létrehozták. Legtöbbet a jövő történészei profitálhatnának belőle." A törvényt 1850. augusztus 14-én szentesítették. Augusztusban lesz 150 éve! Mint látható, a helytörténeti gyűjtemények a kezdetektől a közkönyvtárak szerves részei voltak. A korai helyismereti gyűjtemények közé tartozik pl. Manchester- 1852 Liverpool - 1852 Cambridge- 1855 Bristol- 1856 A liverpooli és a manchesteri gyűjtemény antikváriumi beszerzésből indult. Cambridge első szerzeményei adományokból származtak. 1875-re a könyvtár 688 tételt tartalmazott a Domesday Book (Földbirtok Könyv) másolataitól az új marhapiac tervéig. Ahogy a helytörténeti könyvtárak fejlődtek, világossá vált, amit a bizottsági jelentés is javasolt, hogy speciális könyvtárakra is szükség van, azért, "hogy bemutassák a kereskedelem, ipar, mezőgazdaság adott területre jellemző sajátosságait, elősegítve a politikai gazdaságtan tudományának gyakorlati fejlődését." Edward Edwards egyik írásában, 1869-ben újra kiemelte a helyismereti gyűjtemények lényegét: "a nyomtatott dokumentumok teljes gyűjteménye, mely az adott terület - város, vidék - történetére, régiségeire, kereskedelmére, statisztikájára, speciális termékeire, tevékenységére vonatkozó információkat tartalmazza." Manchesterben a pamuttal, Rochdaíeben gyapjúval, Wiganban pedig a bányászattal kapcsolatos gyűjteményt alakítottak ki. A kereskedelmi könyvtárak mindenütt a helytörténeti gyűjteményekkel együtt fejlődtek. Az 1855-ös Közkönyvtári és Múzeumi Törvény értelmében a városi tanácsok a kivetett adókból fontonként egy pennyt biztosíthattak a könyvtárak számára. Mindez kevés volt gyűjteménygyarapításra, gyakran közadakozásból vásároltak speciális dokumentumokat. Birmingham a Warwickshire történetét bemutató STAUNTON Gyűjteményhez 1875ben jutott hozzá. A DERBY Gyűjtemény alapjait 1878-ban teremtették meg, amikor Devenshire hetedik hercege adományozta DERBYSHIRE könyveit a könyvtárnak. Ezt a gyűjteményt kiegészítették a CHATS WORT Ház könyvtárából. 1914-ben a fenntartó vásárlással, közadakozással gyarapította a gyűjteményt, a SIR HENRY BEMROSE gyűjteménnyel. 1877-ben megalakult a Könyvtári Egyesület. Egy évvel később, az első konferenciáján Plymouth könyvtárosa, WILLIAM HENRY KEARLY WRIGHT előadást tartott a helytörténeti gyűjteményekről, melyben hangsúlyozta a nyomtatott katalógusok szükségességét. Beszélt a könyvtárosokról is, akiknek "arra kell törekedniük, hogy munkájuk alapján az idők folyamán elismert szaktekintélyek legyenek." 22