Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

ELŐSZÓ.

ELOSZO Az ötödik konferenciánk újdonságot hozott, hiszen Kiskunhalason kívül Kalocsán is tanácskoztunk. A témaválasztás jellege, valamint Kiskunhalas és Kalocsa közelsége kínálta azt a lehetőséget, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően Kiskunhalas mellett Kalocsa is otthont adjon két előadásnak és szervezetünk tagságának fórumának. Halas első írásos említése 1347-ből származik. A XV. sz. közepétől Hunyadi birtok. A Kiskunság és így Bács-Kiskun megye egyik jelentős városa, a homokhátság közepén, a vidék legmagasabb részén fekvő 30 ezer lakosú település. Kalocsa városa egyidős a magyar államisággal. Az ezredforduló tájékán alapított érseki székhely a magyarországi katolicizmus második (gyakran első) legfontosabb központjává vált. Mikor e sorokat írom, akkor a kiadvány megjelenése nem várt nehézségekbe ütközött. A nyomdával a szerződést - e sorok írója - 1998. december 15-én megkötötte, 1999. januárjában az ár 50%-át átutalta. Júniusig - egy kivételtől eltekintve - megérkezett minden kézirat, amit a nyomda nagyon várt, hiszen a fent említett szerződés alapján március 31-ig kellett volna leadni. Köszönet a türelemért, a segítségért. A szerkesztőnek ez a debütálása. Közben financiális gondok is adódtak, így sajnos a gyulai tanácskozásra - ahogy ezt szerettem volna - nem készülhetett el. Itt szeretnék ismételten köszönetet mondani mindazoknak, akik támogatták a két várost, hogy a vándorgyűlést követően Bács-Kiskun ismét fogadhatott több mint 100 határon belüli és kívüli kollégát. Kiskunhalas és Kalocsa könyvtárosai sok szeretettel láttak Benneteket (Önöket), jól estek az elismerő szavak. „Halas a hatalmas" és Kalocsa várja a visszatérőket. Kiskunhalas, 1999. június 28. A szerkesztő és a házigazda 3