Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)
IV. HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSOK KISKUNHALASON. - Horváth Etelka: Helyismereti tevékenység a Kiskunhalasi Városi Könyvtárban.
HORVÁTH ETELKA HELYISMERETI TEVÉKENYSÉG A KISKUNHALASI VÁROSI KÖNYVTÁRBAN A három napos tanácskozáson már elhangzott, hogy könyvtárunk az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Egy 267 kötetes, egyetlen szekrényben elhelyezhető állományból az elmúlt évtizedek alatt 120000 kötetes könyvgyűjteménnyé fejlődött, a könyvtári munka differenciálódott, és az itt lévő kollégák nagyon jól tudják, hogy egyik legfontosabb, de viszonylag új területté a helyismereti könyvtári tevékenység vált a mi intézményünkben is. Engedjék meg, hogy most egy másik évfordulóról is megemlékezzem. Előadásom anyaggyűjtése közben fedeztem fel, hogy a helyismereti tevékenység könyvtárunkban idén lett 25 éves. Konkrét időponthoz tudjuk ezt az eseményt kötni. 1973-ban került könyvtárunkba Fekete Dezső bácsi, akit a kiskunhalasi könyvtár helyismereti tevékenységének megteremtőjeként tisztelhetünk. Ő volt az, aki az addig összegyűlt helyismereti anyagot rendszerezte és feltárta, a legkülönfélébb helyismereti dokumentumok gyűjtését megkezdte, és bibliográfiai tevékenységével a szakma elismerését szerezte meg önmaga és a halasi könyvtár számára is. Az elmúlt néhány évben értékeljük igazán tevékenységét. Azt hiszem minden kolléga érzékeli, hogy a 90-es években jelentősen megnőtt az olvasók érdeklődése szűkebb környezetük története iránt. A nemzeti identitástudat erősödött, a honismereti mozgalomnak új formái alakultak ki és fellendültek a helytörténeti kutatások. Rövidesen fontos lesz számunkra a Nemzeti Alaptanterv előírása is, amely a helyismeret iskolai oktatását eredményezi. Ezek forrásigényének nagy részét a leginkább nyitott közgyűjteménynek, a könyvtárak szolgáltatják. Nem lesz könnyű dolgunk. Nehézségeinkkel mi itt Kiskunhalason nem vagyunk egyedül. Minden, a miénkhez hasonló nagyságú városi közművelődési könyvtár helytörténésze érzékelheti gondjainkat. A történeti dokumentumok gyűjtése valójában az elmúlt 40-50 év alatt folyt. Ettől régebbi könyvhöz, folyóirathoz és egyéb nyomtatványhoz csak a szerencse és a könyvtáros ügyessége juttathatta az intézményt. Jó volna végre eljutni oda, hogy helyi kiadványt a települési könyvtár kötelespéldány-szolgáltatás keretében kaphasson. Enélkül mindannyiunknak rendkívül figyelmesnek, ötletesnek kell lennünk, és jó intézményi, emberi kapcsolatokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az egyre több helyi kiadvány megtalálható legyen gyűjteményünkben. Természetesen vannak olyanok is, amelyeket külön kérés nélkül juttatnak el hozzánk. Sajnos ez a kevesebb. Talán ennyit a nehézségekről. A helytörténeti gyűjteményünk ezek ellenére is - dicsérem most elődeim áldozatos munkáját - teljesnek mondható. Különgyűjteményünkben rendelkezünk azokkal a nyomtatott dokumentumokkal, amelyek elérhetőek voltak számunkra, néhány kép- és hangdokumentummal, valamint a helyi újságok mikrofilmjeivel. Gyűjtőkörünkbe minden olyan dokumentum beletartozik, amely teljes egészében vagy részben Kiskunhalasról, illetve helyi személyről szól. Állományunknak ezt a részét igyekszünk legteljesebben gyarapítani. Kevésbé rendelkezünk azokkal a dokumentumokkal, amelyek helyi szerzők másutt megjelent művei. Itt főként az 1952 előtti dokumen59
