Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)
III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Lakatos Andor: A kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteménye, feltárása.
költöztetésre sor került, mindig gondosan elkülönítve az érseki levéltár anyagától. Jelenleg, az anyag középszintű rendezése után lehetségessé vált a két levéltár egy raktárhelyiségben történő tárolása hiszen a kialakított raktári egységek, a pontos jelzetek már megóvják a levéltári anyagot a keveredéstől. A levéltárak fondj egy zekéinek ismertetése előtt végezetül csak azt jegyezném meg, hogy az utóbbi két évszázadban sem az érseki, sem a főkáptalani levéltár anyagát nem érte jelentős elemi- vagy háborús kár, bár az iratok egy része károsodott a rossz körülmények között történő ideiglenes tárolás, ill. költöztetés következtében. (Pl. a nedves légópince okozott károkat a második világháború alatt, ill. után.) A levéltári anyag tehát rendelkezésre áll, kutathatóságának legnagyobb akadályát a rendezetlenség jelenti, valamint a segédletek, levéltári ismertetők hiánya. Ezért is nagy öröm számunkra, hogy idén, a káptalan újjászervezésének 160. évfordulóján megjelenhetett a káptalani levéltár ismertetője, hasonló segédletek készítését továbbra is a legfontosabb teendőink közé soroljuk. Nem esett szó az érsekség gazdasági iratanyagáról, mely külön gyűjteményként Kalocsa Város Önkormányzatának gondozásában van. Az Érseki Gazdasági Levéltár, melynek ismertetése külön előadást érdemelne, Katona István egykori kanonoki házában kapott helyet. II. A fondjegyzékek ismertetése, a levéltári anyag bemutatása A levéltár fondj egy zekéinek rövid áttekintése talán azért is aktuális, mert nemrég készítettük őket. A levéltár középszintű rendezése, mely jelenleg is folyik, illetve a káptalani levéltár esetében már befejeztük, szükségessé tette a régi fondjegyzékek átalakítását, hiszen azok a még rendezetlen levéltár eseti fölmérésén alapultak. Megyjegyzések a Kalocsai Érseki Levéltár fondjegyzékéhez \.Az egyházkormányzati anyag jelenti az érseki hivatal iratainak gerincét. Benne 131 tárgyi csoportban találhatók az iratok, a latin és magyar nyelvű címszavak vegyesen, alfabetikus rendben vannak elhelyezve, s az archivariától az egyesületi iratokon át a másvallasuakig, könyvek kiadási engedélyétől a politikáig vagy éppen püspökkari iratokig szinte mindenféle ügy előfordul. A fond a levéltár legkutatottabb részei közé tartozik. 2. A plébániai iratokat elsősorban a helytörténeti kutatók keresik. Az ő igényeikhez is igazodva, illetve az iratok formai sajátosságait kiaknázva kialakítottunk egy plébániai rendezési sémát, melynek legfontosabb csoportjai az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Általános iratok) Felmentések, akvi. kiigazítások (Jelentések, kimutatások) Számadások, költségvetések. Az általános iratokon belül további csoportosítást is végeztünk, mégpedig dologi, személyi, vegyes hitéleti fölbontásban (szükség esetén az iskolák, filiák iratait is elkülönítjük). Talán pusztán a felsorolásból is érezhető, hogy az egyes települések egyházközségeinek iratai milyen fontos forrását adják a helytörténetírásnak. A fond állománya az érseki hivatal plébániákkal kapcsolatos levelezését tartalmazza, sajnos nincsenek pontos leírásaink arról, hogy milyen iratanyag található az egyes plébániákon, azaz a másik levelező félnél. Valószínűleg sok átfedés, ismétlés található, de minden bizonnyal kiegészítenék egymást ezek a levéltárak. Összevetésük, precíz felmérésük a jövő egyik fontos feladata. 3. A perszonális iratok kapcsán részletesebb segédletekre volna igény. Egyelőre csak egy 48