Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Szabó Gábor: A református egyház intézményeinek, gyűjteményének kulturális értékei.

SZABO GABOR* A REFORMÁTUS EGYHÁZ INTÉZMÉNYEINEK, GYŰJTEMÉNYEINEK KULTURÁLIS ÉRTÉKEI Kedves Hallgatóim! Előadásom címe: „Református egyházi könyvtárak helytörténeti szerepe". Amikor helytörténész és helytörténettel foglalkozó könyvtárosok konferenciáján szólhatok, nem egy könyvtárról, hanem a gyülekezeti könyvtárakról szólok. Először maga a struktúra, annak létrejötte, majd szerepe van a látószögemben. A nagy, egyházkerületi könyvtárak az iskola központokban alakulnak ki. Egyrészt maga az iskola gyarapítja könyvtárát, másrészt minden diákjától, - különösen is a külföldi egyetemeken tanulóktól - elvárja, hogy egy-egy könyvvel gyarapítsa az alma mater kömyvtárát. Aztán a könyv és könyvtár hagyatékokból intenzívebben gyarapszik a gyűjtemény. A gyülekezetek könyvtárát parókiális könyvtárnak hívják. Minden egyházközségnek van egy gyűjteménye, melyben általában teológiai, azon belül is hitvallási, ekkléziológiai, liturgiái, egyháztörténeti, egyházjogi, katechetikai, himnológiai stb. kiadványok szerepelnek. A mindenkori lelkész igehirdető szolgálatát könnyítő bibliai kommentárok is szép számmal megtalálhatók. E könyvtár mellett találjuk az egyházközség protokollumait, - anyakönyveit, presbiteri jegyzőkönyveit, hirdető könyveit, vagyonleltárát, pénzügyi- és számszaki iratait. Minden lelkész feldolgozta a gyülekezet történetét, a helység - falu vagy város történetét - a helyi egyházi iskola történetét. Ahol már kézben van, ott tovább írta - kiegészítette, pontosította az addigiakat. Az utóbbi időben megjelentek a fényképek a gyülekezet eseményeit megörökítve. Ilyenek: épületek felújítási, újjáépítési ünnepei, harang-, orgonaszentelés. A gyülekezeti kórus szereplése. Presbitériumi tablók és fotók. Lassan - sokszor nem is tudatosan szervezve - e könyvtárban összegyűlik a gyülekezet és a helység legértékesebb helytörténeti anyaga. A református gyakorlatban nem história domust vezetnek, hanem a parókiális könyvtár fejlődik úgy, hogy ott minden lényeges helytörténeti anyag összegyűlik és megtalálható. A régi díj levelek foglalják magukba az egyházi alkalmazottak fizetését. Igen jó tükre ez a gyülekezet lehetőségeinek, az adott kor gazdasági viszonyainak. Lelkész, tanító, kántor, harangozó, temetőcsősz stb. életviszonyai tükröződnek ezekből az iratokból. Ezért volt a háború pusztítása e téren pótolhatatlan, mert e könyvtárat sok helyen feldúlták, széthordták, vagy éppen tűzrakáshoz használták a falu legnagyobb vagy egyik legnagyobb épületébe (a parókiába) betelepített megszálló csapatok katonái. A könyvtár része a levéltár is. Kötegelve - és csak az utóbbi időben fondjegyzékbe feldolgozva - az iratanyag. Többször volt kötelező beszolgáltatni az iratanyagot a nagy, egyházkerületi levéltárba, így az már nem a helyszínen, hanem sokkal zártabban, távolabb és nehezebben használható módon van meg. Talán óvintézkedés volt ez. Több helyen találkozni lehet a beszolgáltatott iratanyag másolatával. * A Bács-kiskunsági Református Egyházmegye esperese 28