Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Papp József: A szlovéniai magyar könyvkiadás és sajtótermékek, kitérve a helyismereti kiadványokra (1884-1997).
A IL világháború utáni időszak Sajtótörténeti kutatásaink során érdekes megemlíteni azt, hogy az 1946 és 1956 közötti tízéves időszak egyfajta fehér foltnak számít, mert ebben az időszakban Szlovéniában s Muravidéken egyetlen magyar nyelvű kiadványról sem tudunk. A II. világháborút követő „informbürós" időszakban a magyar-jugoszláv határmenti kapcsolatok szüneteltek. A határt szögesdróttal és aknazárral látták el. A muravidéki magyarság el volt zárva az anyaországtól. Könyv és sajtótermék csak a 400 km-re távolabb lévő Vajdaságból juthatott el ide, az akkor már 10 ezres lélekszámra csökkent magyar kisebbséghez. Az akkori politikai vezetés látta, hogy az államalkotó jugoszláv nemzetek mellett illő és szükségszerű foglalkozni a nemzetiségekkel is, hisz számarányuk jelentős. Ezen politikai fuvallat következtében indult meg a ma is létező és megjelenő Népújság c. hetilap első száma 1956. január 19-én, az akkori regionális jellegű Pomurski Vestnik c. szlovén nyelvű lap mellékleteként kéthetente. 8 Két év múlva a Népújság önállósult a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége járási bizottsága szárnyai alatt, mivel a 450 km-rel távolabb lévő újvidéki Magyar Szó szerkesztőségében készülő muravidéki melléklet nem hozta meg a várt eredményt. 1964-ig az újság kéthetente jelent meg s jobbára szlovénból lefordított cikkeket hozott, majd azt követően 1973-ig 2 főállású munkatársa volt. A lap szerkesztősége a hetvenes évek elején Muraszombatból Lendvára költözött, de 1992-ig a Vestnik c. muraszombati szlovén hetilappal együtt egy intézmény, illetve vállalat keretében működött. 1992-ben a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Közösség döntése alapján egy Magyar Nemzetiségi Tájékozatasi Intézetet szerettek volna létrehozni, ahol egy helyre került volna a hetilap, a Muravidéki Magyar Rádió, valamint a Hidak-Mostovi c. magyar nyelvű tévéműsor szerkesztősége, de egyes külső és belső tényezők miatt ez nem valósult meg. A Tájékoztatási Intézetbe csak a Népújság került be alapítónak. Ma a lap hetente kétezer példányban, 20 oldalon, részben színes nyomásban jelenik meg, 7 munkatársa van, ebből 4 újságíró. A szlovéniai magyar könyvkiadás újabb kori történetét 1960-tól datálhatjuk. Ekkor jelent meg a Naptár c. évkönyv, egy évvel később Vlaj Lajos Versek c. kötete. Franc Sebjaniö szintén 1961-ben állította össze a Magyar-szlovén szótárát, a szlovén-magyar változata pedig 1969-ben jelent meg a ljubljanai állami könyvkiadónál. Jelentős szerepet töltött be a szlovéniai magyar könyvkiadás és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok ápolása terén a muraszombati Pomurska zalozba kiadó. Mint Joze Vild, a kiadó egykori igazgatója írja az Együttműködés a határ mentén c. tanulmánykötetben megjelent cikkében, ez a könyvkiadó a budapesti Európa Kiadóval közösen 38 magyar szépirodalmi művet jelentetett meg szlovén nyelvű fordításban, s 34 szlovén műalkotást magyar nyelven. Ezzel párhuzamosan 1961-től a 90-es évek elejéig a muraszombati kiadó felvállalta a muravidéki magyar szerzők könyveinek kiadását, majd 80 különféle mű jelent meg a 3 évtized alatt. A hetvenes évek elején a lendvai Községi Kultúrszövetség keretében jelent meg a Lendvai Füzetek helytörténeti sorozat első száma, amelyből eddig 15 szám látott napvilágot. A legutóbbi számban Lendva város szülöttével, Zala György szobrászművész életútjával és alkotói pályájával foglalkozik. A Muratáj c. irodalmi lap kezdetben a Népújság irodalmi melléklete volt, majd 1988-ban önálló irodalmi folyóiratként kezdett megjelenni a Magyar Nemzetiségi Érdekközösség szárnyai alatt, évente két alkalommal. \ 65
