Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Dobrossy István: A Levéltár tudományos munkája, kiadványi.

DOBROSSY ISTVÁN A LEVÉLTÁR TUDOMÁNYOS MUNKÁJA, KIADVÁNYAI A könyvtárakat, múzeumokat, levéltárakat egyaránt közgyűjteménynek tekintik, de a hivatalos besorolással szemben más intézményi struktúrákról van szó, más az őrzött anyag jellege, annak megőrzése, feldolgozása és tudományos közzététele. (A legtöbb hasonlóság gazdasági helyzetünkben, működési feltételeinkben van, vagyis intézményeink a működésképtelenség határán állnak.) A levéltárak az eltelt évszázadok közokiratainak és privát dokumentumainak egyaránt gyűjtő és megőrző intézményei. Az egymást követő generációk „személyazonosságának", a magyar nép életrajzának őrző helyei, következésképp a nemzeti történetírásnak meghatározó bázisintézményei. Az iratok jellege, keletkezésük ideje is bizonyítója annak, hogy ezek a tárházak országszerte, s így nálunk is a legrégebbi eredetű, alapítású intézmények közé tartoznak. Miskolc levéltárának leltárát az 1600-as évek végéről, azt a feljegyzést pedig, amely a megyei levéltár anyagának minőségéről és mennyiségéről szól, az 1700-as évek elejéről ismerjük. Ezek a dokumentumok már az intézményesített iratmegőrzésről, a történeti források szakszerű rendszerezéséről tanúskodnak. A megyei levéltárban tárolt, kutatott vagy feldolgozásra váró anyag magán viseli ennek a régiónak az ország történetében vállalt szerepét. Ahogyan az országhatárok változtak, úgy alakultak a megyehatárok, s ez mindig a településhálózat megváltozását vonta maga után. Erre került sor 1920-ban, 1938-ban, majd 1944-ben, majd amikor 1949-ben a Minisztertanács kimondta Borsod-Abaúj-Zemplén megye megalakulását. Ezzel lezárult a történeti vármegyék története, de nyitva maradtak a megyék korábbi dokumentumainak elhelyezésével, kutathatóságával kapcsolatos kérdések. Borsod megye és Miskolc anyaga helyben található, de a történeti Zemplén kapcsán Sátoraljaújhely levéltáráról beszélünk, Abaúj esetében Kassa, Gömör és Kishont esetében Rimaszombat a történeti iratanyag, dokumentumok túlnyomó többségének őrzőhelye. A mai megyeszervezet kialakításakor Abaúj-Torna vármegye levéltárának töredék része Miskolcra került. Borsod megye és Miskolc város két külön levéltárat tartott fenn a városháza és a megyeháza falain belül. 1968-ban (tehát közel három évtizede) hozták létre az összevont anyagú, egységes szervezeti felépítésű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárat. Napjainkban a megye teljes területét lefedi, mintegy másfélezer ún. irattermelő szerv anyagára figyel az intézmény. Négy épületében közel 18 ezer iratfolyóméter anyagot őriz, rendszerben tart és működtet a Levéltár. Amit az intézmény tudományos feldolgozó munkájáról, kiadvány-tevékenységéről el lehet mondani, annak alapja és háttere a forrásanyag. A levéltár szakmai-tudományos munkájának legfontosabb területe a kutatók munkáját megkönnyítő segédletek, forráskiadványok megjelentetése. Ennek kívánt (s kíván mai is) megfelelni az 1971-ben indított Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek című sorozat. Ebben éppúgy megjelentek a városi és megyei statútumok (rendeletek), árszabások, mint az egykori vármegyék 18. századi katonai leírásai, vagy a levéltár egyes gyűjteményei (pl. térképgyűjtemény, kapitalizmus kori pecsétgyűjtemény). A sorozat legutóbbi, még 1996-ban megjelent 35. kötete Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit, (tartalmi kivonatait) tartalmazza. A közeljövőben megjelenik a sorozat 36. kötete, amely I. Rákóczi György 89