Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Zimányi Katalin: A Lévay József muzeális könyvtár kincsei.

ZIMANYI KATALIN A LÉVAY JÓZSEF MUZEÁLIS KÖNYVTÁR KINCSEI A Lévay Könyvtár őse, magja a város első protestáns alapítású iskolájának, később gimnáziumának tanári és ifjúsági könyvtára. Az alapítás éve az 1560 körüli évekre tehető, így ez a könyvtár a város legrégibb könyvtára is egyben. A várost többször pusztító tűzvészek a könyvtárat szerencsésen kikerülték, az 1706-os kuruc-labanc harcok során azonban szinte teljesen megsemmisült. Az iskola és az egyház azonban nagy lendülettel — közadakozás révén — hamarosan újrateremtette. Újabb nagy kár a II. világháborúban érte az intézményt, amikor katonai célokra vették igénybe, hadikórház működött benne. Ekkor semmisült meg teljesen a hírlaptár. Az iskolák államosításakor a könyvtárat bezárták. A református egyház a vallási vonatkozású anyag nagy részét elszállítana Sárospatakra, a megmaradt állomány pedig könyvtáros nélkül, bezárt ajtó mögött porosodott több mint 10 éven át. Az 1960-as években, felismerve az állomány tudománytörténeti jelentőségét, szakképzett könyvtárost neveztek ki az élére, abból a célból, hogy rendezze és dolgozza fel az anyagot. 1974-től már három szakképzett munkatárs dolgozott a könyvtár feltárásán. így a nyilvánosság számára 1979-ben nyílhatott meg az 1948 óta használhatatlan és hozzáférhetetlen, muzeális értékekben gazdag 40.000 kötetes könyvtár, immár az iskolától leválasztva, a Városi Könyvtár szervezetéhez csatolva, mint kutatóhely. Általános gyűjtőkörű, de alapjaiban humán túlsúly jellemzi. Tartalom és érték szempontjából mára egyedi és egyedülálló gyűjteménnyé vált. Egyediségét a gyarapítók (ajándékozó professzorok, diákok, papok) hozták létre, egyedülállóvá pedig az teszi, hogy a hasonló sorsú, fennmaradt régi iskolai könyvtárak között nincs hasonló színvonalon feltárt, rendezett, az olvasóközönség előtt megnyitott, kutatható muzeális gyűjtemény Az állomány értékét az adakozóknak köszönhetjük, akik a legértékesebb, a legrégibb, legbecsesebb könyveikről mondtak le a köz javára, mint ezt számtalan kézírásos bejegyzés a könyvekben tanúsítja. így került a könyvtárba például a Miskolci kódextöredék, amely a Vitkovics-kódex sokáig hiányzó, elveszettnek vélt részének bizonyult, vagy az egyetlen ősnyomtatványunk, vagy az a 100 darab 1600 előtti antikva, amelyeket a vándorló diákok hoztak magukkal többnyire német nyelvterületről. Ritkaság, ill. egyetlen ismert példány több is van: pl. 1871-ben Szabó Károly találta meg itt Alvinczi Péter: Az Urnák szent vacsoráiról szóló rövid intés c. művét, melyet 1622-ben Kassán nyomtattak Bővült a könyvtár állománya alapítványok (pl. 1867-ben Pálóczy Horváth Mária, gr. Teleki Sámuel, Tomkaházi Tomka László alapítványa) és hagyatékok (pl. Barta András, gr. Festetics György, Korponai József rektorprofesszor és Lévay József magánkönyvtára) útján is. A könyvtárnak ma büszkesége és leggyakrabban használt rétege az a folyóirat-állomány, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 1876 és 1919 között küldött ingyen, folyamatosan és rendszeresen a nagyobb vidéki gimnáziumoknak. így áll most rendelkezésre az Akadémia összes értesítőjéből, évkönyveiből, értekezéseiből és emlékbeszédeiből egy teljes sor. A folyóirat-állomány, mint magyar sajtótörténeti dokumentum-gyűjtemény is páratlan. Kezelhetőségét a betűrendes, helyrajzi és szakkatalóguson kívül nyomtatott betűrendes kötet85