Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Környey Lászlóné Dr.: Helyismereti munka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
vannak jelen, s hozzáférhetőségük is széles körben biztosított — főleg a tanulás, informálódás műhelyei. A határok nem élesek; születnek értékes könyvtári helytörténeti kiadványok, és az egyéb közgyűjtemények könyvtárai is az érdeklődők rendelkezésére állanak. Hosszú évekre visszatekintő gyakorlat a közgyűjtemények közös kiadványozása. Ilyen pl. a Pesti Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben c. munka megjelentetése, mely a Megyei Könyvtár-Múzeum-Levéltár közös gondozásában látott napvilágot. A kiadványok mellett a honismereti munka számos egyéb területén jellemzi az együttgondolkodás és cselekvés az intézmények munkáját. A megye könyvtárügye az elmúlt évtizedben nálunk is megsínylette a hálózat szétzúzását. Az említett „hátrányos" helyzet itt is jelentkezett: a szétaprózottság, az aprófalvas településszerkezet az átlagosnál is jobban megnehezítette a kapcsolatteremtést, a segítségnyújtást. A Megyei Könyvtár a nehézségek ellenére igyekezett betölteni hivatását, egyebek között a könyvtárakban folyó honismereti, helytörténeti munka támogatását. De van jónéhány városi, községi könyvtár is a megyében, amelyeknek eredményei példamutatóak. Jó felkészültséggel, hittel, meggyőződéssel szervezik a helyi értékek bemutatását, a szűkebb környezet múltjának feltárását. Példaképpen említhetjük az Edelényi Könyvtár honismereti munkáját, ezen belül is a könyvkiadást. A 11.000 lakosú kisvárosban '87-től jelenteti meg a Városi Könyvtár az Edelényi füzeteket, melyeknek szerkesztője, összeállítója a könyvtár igazgatója, Laki-Lukács László. A tematika változatos, szerepel a sorozatban helytörténeti adattár, népzenei munka, várostörténeti monográfia hasonmás kiadása, verseskötet, világháborús visszaemlékezés, iskolatörténet.... Szerencsen 1992-ben a késő-reneszánsz stílusú Rákóczi vár rekonstrukció utáni átadása alkalmával indult útjára az a helytörténeti tudományos tanácskozás-sorozat, melynek gazdája a könyvtár. A közelmúltban megjelentette a tanácskozások anyagából szerkesztett kiadványt is. A könyvtár honismereti tevékenységét a Zempléni Múzeummal (a nevezetes képeslapgyűjtemény gazdájával) összehangolva végzi. Különleges helyzetben van Tiszaújváros — korábban Leninváros — hajdan Tiszaszederkény. Múltja a szó legszorosabb értelmében közelmúlt, hiszen alig 30 éves, vagy ahogy maguk emlegetik: a város most írja a történelmét. E sajátos helyzetben a könyvtár különösen nagy figyelmet szentel a fontosnak ítélt adatok dokumentálására. Ebben a munkában a náluk már jó ideje eredményesen működő számítástechnika is segítséget nyújt számukra. Jelentős „helyi" adatbázisuk van, kiadásra vár a helyi lap, a Krónika repertóriuma. Ózd várost az elmúlt években súlyos nehézségeiről ismerte meg az ország. Azt bizonyára jóval kevesebben tudják, hogy nagybecsű, értékes honismereti munka folyik itt, ami példaértékű is lehet — mind eredményeit, mind a szülőföldhöz való kötődést illetően. A Lajos Árpád, jeles borsodi néprajzkutató nevét viselő honismereti körrel szorosan együttműködik a könyvtár. Sárospatak sokszínű munkájából csak egyetlen kiemelés: a könyvtár kiadásában 1968-tól immár 3 kötetben jelent meg cikkbibliográfia. Mezőkövesden 1963-ban indult útjára jelentős könyvtári segítséggel a Matyóföld, a helyi irodalmi és néprajzi munkaközösség kiadványa. A több mint 3 évtizedes múltú kiadványból időközben évkönyv lett a környék néprajzát, történelmét feltáró írásokkal, a Matyóföld írócsoport műveivel, helyi kiadványok recenziójával. A sort még folytathatnánk, hiszen elmondhatjuk, az anyagiak, személyi és tárgyi feltételek dolgában Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem elkényeztetett könyvtárak sorra-rendre tisztességgel helytállnak a honismereti munkában. 82
