Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Galambos Ferenc Ireneusz: A magyar helytörténeti kutatás Burgenlandban.
GALAMBOS FERENC IRENEUSZ A MAGYAR HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS BURGENLANDBAN Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Mindig kissé kellemetlen helyzetben vagyok, amikor, mint így itt most is, Felvidék, Erdély, a szlovákiai és a romániai magyarság után kell szólanom. Valahogy úgy érzem magam, mint Góliát és Dávid, azzal a különbséggel, hogy nincs parittyám, sem kövem, és nem is akarok senkit sem megkövezni, sőt ellenkezőleg, szeretném a csodálatom, elismerésem kifejezni és bizonyos fokig tanulni szeretnék tőlük, a mi kis csekély voltunk és kevés eredményünk növelésére. Mindjárt szeretném is azzal a különbséggel kezdeni, ami a határok mentén, ezt a legkisebb magyar kisebbséget jellemzi. Sajátosa helyzetünk. Mindegyik az első világháború után vált külön, és önálló ország, és az ottani többségi népből lett kisebbség, addig a burgenlandi magyarság az a bajtárs és a vesztestárs osztozásából keletkezett, illetőleg a wilsoni elveknek ezen a téren való alkalmazásából. Talán tájékoztatásként, mert általában erről keveset tudnak, habár szakemberek előtt ismeretes, hogy Burgenland tulajdonképpen az a vékony sáv, amely három nyugati magyar vármegyéből keletkezett, Vas, Sopron és Mosón megyének a nyugati szegélye, amely lakosságának a túlnyomó többsége valóban német ajkú volt. Persze azért ezer éven keresztül, csekély határ ide-oda tolódástól eltekintve, a magyar korona országaihoz tartozott. De az is talán, mit mondjak a magyar nagyvonalúságra, toleranciára utal, hogy meglehetősen önállóan éltek. Tehát használták a nevüket, nemcsak a nyelvüket és minden berendezkedésüket és nemcsak a túlnyomó többségben német ajkú községek, hanem a horvátok is, akik a török időkben, ezelőtt 450-480 évvel telepedtek a mai Burgenland és általában Nyugat-Magyarország területére. Sokszor menekültek például a vallásháborúk idején nyugatról, ezért van Burgenlandnak jelentős protestáns, főleg evangélikus, református lakossága is, ellentétben Ausztria többi tartományával. Mégis az a sajátos helyzet, hogy a sógorékkal együtt voltunk, és mégis ők kapták, talán Dél-Tirol pótlásául ezt a területet, ilyen különös és sajátos jelleget ad. Ugyan az is tény, hogy ez volt az egyetlen terület, melyből a második világháború alatt nem került vissza semmi sem Magyarországhoz. Az összes környező részből igen: tudjuk, hogy ez később tragikus következményekkel is járt egyes országokban. De mégis, pár évig ott azért magyar kulturális élet volt, az intelligencia járt pár évig magyar iskolákba, középiskolákba. Mindez nálunk hiányzott. Mégiscsak talán egy-két statisztikai adatot. A terület, mint hallottuk az első előadásban is, nem egészen négyezer négyzetkilométer, ennek a három vármegyének a Burgenlandot alkotó része, mely teljesen azonos azzal a területtel, amelyik Magyarországhoz tartozott azelőtt. A lakossága az elcsatolás idején a magyar népszámlálás 1920-as adatai alapján is olyan 280 ezer volt. Ebből mindössze 25 ezer vallotta magát magyarnak, és ezek között is nagyon sokan az értelmiséghez tartoztak. A közigazgatásban volt nagyobb részük, a postánál, a vasútnál, tanítók voltak. És ezek jelentős része Magyarországra távozott Burgenland létrejöttekor. 47
