Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Kiss Jenő: Romániai magyar könyvtárak helyismereti munkássága.
A marosvásárhelyi Népújság hasábjain hetente Mementó címen évfordulós naptárat közölnek, amelyben kiemelt helyet kapnak a helyi személyek. A felsorolt tevékenységek külön súlyt kapnak azáltal, hogy jóformán egy ember munkája eredményei, az itt jelen lévő Fülöp Máriáé. Székelyudvarhelyen mindenek előtt Róth András Lajos, a Haász Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának munkatársa ért el jelentős eredményeket. A Tudományos Könyvtár és a Municípiumi Könyvtár igyekszik munkáját összehangolni. Ez utóbbi a jelenkori honismereti anyagot dolgozza fel számítógépen. Adatbázisa a municípium területén megjelenő periodikák, könyvek, hang- és videoanyagok. A tudományos könyvtárban a régi anyag feldolgozása folyik: régi könyveké és periodikáké. Továbbá folyik a régi iskolai értesítők feldolgozása, illetve a helyi iskolák történeti adatbázisának kiépítése a „Schola — orbis" szoftver segítségével, a Budapesti Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum irányításával. Ez a példaértékű együttműködés más könyvtárak esetében is eredményes lehetne. Távlatilag a két adatbázis összekapcsolását tervezik, továbbá helytörténeti jellegű analitikus katalógus szerkesztését és kiadását. A Hargita és Kovászna Megyei Könyvtárak nagyjából azonos fázisban vannak a helyismereti tevékenységet illetően. A helyi és országos lapok feltárása tárgyszavazva, számítógépen történik 1990-től, illetve 1992-től. Folyik a gyűjtemények kiegészítése és a katalógusok megteremtése. Van rá remény, hogy az elkövetkező években komoly előrehaladás érhető el. Nagyenyeden a Tudományos Könyvtárban — ez a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárnak alárendelt könyvtár a Bethlen Kollégium régi anyagát tartalmazza — Győrfy Dénes könyvtáros végez helyismereti munkát. Részletesebben nem tudom bemutatni munkáját, de Győrfynek a sajtóban megjelenő helyismereti közleményei arra utalnak, hogy komolyan foglalkozik a feltárással. Hadd említsük meg az EMKE Könyvtári Szakosztálya által 1995-ben kiadott Örökség és feladat című gyűjteményes kötetet, amelyben több könyvtártörténeti írás is megjelent az enyedi Bethlen Kollégium Könyvtáráról, a szászrégeni magyar könyvtárak XIX-XX. századi történetéről. Ugyanebben a kötetben Hencz Hilda, a Bukaresti Pedagógiai Könyvtár munkatársa, a múlt századi bukaresti magyar sajtóról közölt átfogó tanulmányt. A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár helyismereti tevékenysége magyar vonatkozásban nem jelentős. Kiemelnénk viszont a Kolozsváron és Erdélyben megjelent, helytörténeti szempontból is érdekes régi könyvek feltárását, valamint Újvári Mária, Gábor Dénes, Szigety Rudolf bibliográfiai munkásságát. Megpróbálják átfogni az egész romániai magyar könyvkiadást. Munkájukhoz útmutatást kapnak a Széchényi Könyvtártól. Jóllehet, hogy csak a könyvtárakról szándékoztam beszélni, mégis kivételt kell tennem a csíkszeredai KAM-mal. Ezeknek a betűknek a feloldása: Kommunikációs és Antropológiai Munkaközösség. Ez az egyedüli magyar, nem állami tudományos intézmény, amely ugyan elsősorban szociológiával, antropológiával foglalkozik, de munkájuknak van helyismereti kutatásai, feltárói vonatkozásai, mégpedig székelyföldi könyvtárosok bevonásával. Megpróbálják elkészíteni az egyes települések átfogó helyismereti bibliográfiáját, hogy az esetleges gazdasági vállalkozásoknak dokumentációs anyagot biztosítsanak. A jövőt illetően a legfontosabb kérdés a helytörténettel foglalkozó könyvtárosok továbbképzése, ehhez magyarországi könyvtárak szakmai támogatásának megnyerése, valamint romániai magyar könyvtárosok helyismereti kérdésekkel foglalkozó szakmai összejövetelének megszervezése, amikor részletesen számba lehetne venni a legfontosabb megoldásra váró feladatokat. 45