Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Štefan Kolivoško: A helyismereti munka Kelet-Szlovákiában.
STEFAN KOLIVOSKO A HELYISMERETI MUNKA KELET-SZLOVÁKIÁBAN Tisztelt Hölgyeim, tisztelt Uraim! Nagy megtiszteltetés számomra előadni ezen a tanácskozáson a kelet-szlovákiai könyvtárak helyismereti munkájáról. Amikor a rendezőbizottság felkért, hogy dolgozzam fel ezt a témát, egy kicsit tétováztam. A helyismereti munka mindig is érdekelt és izgatott, de a szakmai életrajzom úgy alakult, hogy sohasem volt alkalmam közvetlenül dolgozni a helyismereti dokumentumokkal. A beosztásom nem engedte meg, hogy naponta foglalkozzam helyismereti anyaggal. De az igazság az, hogy mindig vissza-visszatértem ehhez az irodalomhoz. Látszólag fontosabb feladatok ellátása közben időt szakítottam arra, hogy be-benézzek a helyismereti részlegünkre. Ma is gyakran megteszem ezt már csak azért is, mert a régi érdekes kiadványok tanulmányozása közben mindig kicsit megpihenek a könyvtár vezetésével járó problémáktól és szervezési nehézségektől és erőt gyűjtök a további munkához. Mert, ahogy az én kolléganőm, a helyismereti részleg munkatársa, Olga Mitrová szokta mondani, az emberek már régesrégen kitaláltak és megírtak mindent, és sokkal jobban mint ma, hát akkor miért ne találnánk időt ezeknek a könyveknek a tanulmányozására? Hiszem, hogy ennek a szép munkának egyszer több időt szentelhetek majd. Amikor a kelet-szlovákiai helyismereti dokumentumokról akarunk beszélni, vissza kell tekintenünk a múltba, érinteni az újkori történelmet, az 1945-ös évtől. Enélkül nem értenénk meg azokat a nehézségeket, amelyekkel jelenleg küszködünk. Fontos tudni, hogy az 1944-45-ös évek, a második világháború utolsó évei, amikor a front átvonult Kelet-Szlovákián, keményen beavatkoztak e terület életébe. Azt hiszem, nem szükséges aprólékosan kifejteni, a háborús események miként befolyásolták a gazdasági és politikai életet. Kevésbé ismeretes az a tény, hogy Kelet-Szlovákiában a könyvtárak 90 %-a a háborús tüzek martalékává lett. A következő csapás 1948-ban következett, amikor a Kommunista Párt vette át a hatalmat az akkori Csehszlovákiában. Nem akarok most részletesen beszélni arról, hogy az akkori rezsim milyen hatással volt a kultúrára, csak egy idős kolléga, Bertalan János úr visszaemlékezését szeretném idézni, miszerint az ötvenes évek elején a kassai domonkos rend könyvtárát az utcára szórták, villával feldobálták egy teherautóra és elszállították, nem tudni hova. Ma csak feltételezhetjük, mekkora károk keletkeztek az ilyen és hasonló akciók során a helyismereti dokumentumokban. Más problémák is nehezítették a helyismereti anyag feldolgozását. Mint már említettem, terjes könyvállományok semmisültek meg, és ezek „újjáépítésére" kellett összpontosítani. Ma, ha újból felidézzük ezt a kort, ráébredünk, hogy az akkori állami és hivatali szervek nem is kívánták a regionális irodalom gyűjtését, feldolgozását és bővítését. Ez az érdektelenség valószínűleg nemcsak az akkori állami hivatalnokok alacsonyabb szintű műveltségén alapult, hanem a regionális anyagtól való félelmen is. Az ugyanis mindig híven ábrázolta a történelmi eseményeket és személyiségeket, ellentétben a hivatalos ikonográfiával. 37
