Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

I. MAGYARSÁG, MAGYAR KULTÚRA ÉS IRODALOM A HATÁRON TÚL. - Dr. Kabdebó Lóránt: Emigráció és peregrinációs - Határ Győző.

egyszerre drámai-tragikus, illetőleg vásári-cirkuszi horizontjai egymást keresztezve villannak fel. A mindenség a cirkusz sátrává válik, ahol a mozgató-karmester legfeljebb egy Óz-szerű varázsló-kézműves, mint azt egyik kritikusa, Gömöri György megfigyelte: az ember és alkotója egyként esendő figurák, akik egymást tartják sakkban, ijesztgetve egymást a világ pusztulásának, a „végítéletnek" eljövetelével. Cirkuszsátor és világmindenség: az ember egyszerre szenvedi meg emberléte gyötrelmeit és gyönyörködik a létezés önmagát mindig megújító és átalakító csodájában. Az író művébe foglalja mind a küzdő ember, mind pedig a küzdelmet irányító „korongoló"-kézműves befejezhetetlen munkáját. Ugyanakkor mindennek felette ott trónol Szatanael, aki „özön közönnyel" tekinti ezt a világot, de fenn is tartja azt. Saját végszava szerint: „tartóoszlopnak felséges előjoga: megtérek koronás közönyömbe s valamíg te nyomorultul tündökölsz, majd nékem lesz fölötted égentengerzésem — fejedelmileg." Ez az egyszerre kívül és belül jelen lévő erő szerintem Határ Győző művészetének meghatározója: maga a nyelv, mely uralkodik ebben az életműben. Nyelvi leleményességében és erejében fonódik össze az író nagyszerű művelődéstörténeti, filozófiai és stiláris felkészültsége. Ez ennek az életműnek a tartóoszlopa: egyszerre magában foglal mindent, és „koronás közönyébe" burkolódzva „fejedelmileg" ki is válik mindenből. Küzdve küzd és egyben fenntartja ezt a küzdelmet magát. Negyven év: nemzedékek éltek, nőttek fel az emigrációban. Egy részük visszaköltözött, mások meggyökeresedten ottmaradtak. De ami fontos: már nem emigránsként élnek tovább, jelen vannak a mai magyar szellemi élet teljességében. Kabdebó Lóránt egyetemi tanár betegségéből lábadozva tartotta meg előadását 29