Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

I. MAGYARSÁG, MAGYAR KULTÚRA ÉS IRODALOM A HATÁRON TÚL. - Dr. Görömbei András: A határon túli magyar irodalom.

mokos hatalmas életműve, Bartók Amerikában című nagy verse például az idegenség, az alkotás lehetősége, lehetségessége, egyáltalán a virrasztó lét, a virrasztó magatartásnak a megfogalmazása lesz egyetemes emberi szinten, akkor is. amikor úgy érzi, hogy zongoraszónál fényesebb a zongorafedélen a lakk. Amikor süket fülekre talál ez a hangszer, akkor is azt mondja, hogy komponálni lehet még? De hát az ember dolgozik, vagyis az egyéni sorsa ellenére is a helytállást olvashatjuk ki rendkívül összetett, korszerű költészetéből. De Szilágyi Istvánnak a Kő hull apadó kútba című hatalmas műve, sorsregénye is az adottságokkal való szembenézésre szólít. Székely János A másik torony című regénye vagy Szilágyi Istvánnak az Agancsbozót'fi pedig a Ceausescu légkör abszurditását jeleníti meg, parabolisztikus, elvonatkoztató módon, a modern próza összes vívmányát is alkalmazva. Természetes, hogy hallatlan gazdag irodalomról próbálván számot adni, inkább csak egyes utalásokat tehetek, és mindig az fáj, ami kimarad, mert egy ilyen felsorolásból fájdalmasan kimarad annak a Markó Bélának a költészete, aki fiatalkori játékai után teljes komolysággal a klasszikus formákhoz tér vissza, a formák megtartó erejéhez, vagy Szőcs Gézának a különleges politikai költészete, aki a groteszket és a játékosságot A verőember dalában és hasonló abszolút közvetlen utalásokban fejezi ki, illetve az újabb nemzedékben feltűnt fényes tehetség. Kovács András Ferenc nevét kell föltétlenül említenem, aki rengeteg, olykor játékos utalással a magyar és az egyetemes kultúrának nagy értékeit asszimilálja magába, de ezek a legkülönfélébb esztétikai irányok is találkoznak a kisebbségi lét olyan megítélésében, hogy mindenképpen autonómiát, egyenrangúságot, a fölemelt fő lehetőségét keresik. Befejezésül engedjék meg, hogy mint értelmiségi hivatásunk számomra legszebb megfogalmazását és mint a kisebbségi magyar irodalmak szinte összefoglaló törekvését, Sütő András egyik mondatát idézzem: Szervét mondja a Csillag a máglyán című drámában, hogy „Gyertyát nem azért gyújtanak, hogy véka alá rejtsék, hanem, hogy a gyertyatartóba tegyék, hogy a fényét vesse mindazokra, akik a házban vannak. Gondolkodó emberek, ti vagytok a világ világossága, nem rejthető el a hegyen nőtt város." Köszönöm szépen! A megnyitó hallgatósága 20