Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

I. MAGYARSÁG, MAGYAR KULTÚRA ÉS IRODALOM A HATÁRON TÚL. - Dr. Görömbei András: A határon túli magyar irodalom.

miség számít elsősorban, ugyanis kisebbségi területeken nem alakulhatott ki teljes, minden részletre kiterjedő intézményrendszer, ily módon az irodalomnak kell magába szívnia a kultúra minden elemét. Tehát egy tágabb irodalomfogalmat találunk, például az erdélyi magyar irodalmi lexikonban is, mint a magyar irodalmi lexikonban. Ez természetes önvédekezési és önépítési gesztus is. A kisebbségi magyar irodalmakról sokszor elmondták azt, hogy hídszerepük van két nép kultúrájának a közvetítésében. Nagyon fontos tudnunk azt, hogy ez igaz, hiszen két nyelv, két kultúra bensőséges ismeretében természetesen közvetítenek, azonban minden irodalomnak az a feladata, hogy annak a közösségnek a szellemiségét, lelkiségét, problémáit fejezze ki magas művészi szinten, amelyikben él az író, amelyikben szenved. Éppen ezért egyetlen kisebbségi irodalomnak sem lehet az egyetlen feladata a hídszerep betöltése. Magyari Lajos Szepsiszentgyörgyön élő költő fogalmazta ezt úgy: „Akit feldob magából a nép, az nevében akarjon nagyot. (Kit érdekelne különben Bokharában, hogy székely-magyar vagyok!)" Az egyes kisebbségeket azoknak a sajátosságoknak a megfogalmazása éltetheti, emelheti, amelyekkel küzdenek, amelyek az ő jellemvonásaik. A sajátossággal nem különbek akarnak lenni másoknál, nem föléjük akarnak törni, hanem önmagukat akarják védeni. A hídszerep tehát egy fontos eszközszerep, de a hídon átjárnak, a híd csak közvetítő lehet. Egy-egy személynek lehet ez élethivatása, de egy kultúrának, egy kisebbségi kultúrának nem lehet csak ez a teljes hivatása, így vagyunk a másik fontos mutatóval, a kettős kötődés problémájával. Természetes, hogy az immár nyolc évtizedes külön történelem sok vonatkozásban az adott államhoz is kapcsolja a kisebbségi magyar kultúrákat. Alapvetően azonban az anyanyelv, a magyar anyanyelv, a magyar nemzeti hagyományok határozzák meg. Tehát kettős kötődése van, de a kettős kötődésen belül a magyar nemzeti emlékezethez, kultúrához, nyelvhez való kapcsolódása a meghatározó. Ez szintén nagyon fontos. Kerényi Károly beszélt a kettős identitás előnyeiről, arról, hogy egy más államban élő magyar akkor lehet teljes ember, teljes személyiség, hogyha annak az államnak a kultúráját és nyelvét elsajátítja, és úgy védi, úgy őrzi meg a sajátját is. Tehát ily módon kettős identitásra, kettős önazonosságra tehet szert. A kisebbségi magyar kultúra számára ez az út nem mutatkozott járhatónak. A nyugati magyar irodalomban ez sokkal jobban megvalósulhatott elvileg. A kisebbségi magyar irodalmak számára ez a kettős identitás nem vált lehetségessé ötven-ötven százalékos fokozatban, mert nem fogadták be igazán, márpedig hogyha taszítják a kisebbséget és állandóan kisebbségi jellegére figyelmeztetik, akkor nem tud azonosulni azzal a nemzettel, amelyiknek az államában él. Tehát a kettős kötődésnek a problémáit is látnunk kell. A kisebbségi magyarság, a magyar kultúra sajátosságairól szeretnék beszélni a következőkben, egy kicsit egyenként számba véve ezeket, azért, hogy megtapasztalhassuk azt, hogy a magyar nemzeti kultúra, a mi úgynevezett egyetemes magyar irodalmunk a kisebbségi kultúrákkal rendkívül sokat gazdagodott. Mészöly Miklós a hidra példáját említette, mely újranöveszti a levágott fejeket: ha levágják a fejét, hetet is növeszt, tehát megsokszorozza erejét. A magyar kultúrának is ezt kellett és ezt lehetett tennie. A kisebbségi kultúrák külön élményekkel, külön sorssal teremtettek, szinte mint a kagyló a kínból a gyöngyöt, olyan esztétikai értékeketjellegzetességeket is, amelyek csak a Felvidéken, vagy Erdélyben, vagy csak a jugoszláviai és a kárpátaljai magyarság körében jöhettek létre. Ezekre szeretnék utalni egy kicsit a következőkben. Ugyanis egészen más sors és történelem jutott bizonyos vonatkozásban az egyes kisebbségeknek. Amikor 1945-48 között a csehszlovákiai magyarságot kitelepítették, nemzetiségétől megfosztották, akkor az erdélyi magyarságnak a Groza-féle kormány, igaz, megté15