Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
I. MAGYARSÁG, MAGYAR KULTÚRA ÉS IRODALOM A HATÁRON TÚL. - Dr. Pozsgay Imre: A magyarság helyzete Európában.
s adófizető polgáraiknak, hogy egy messzebb tekintő érdek szempontjából nekik is fontos, hogy terjeszkedjenek. A következő ebből adódó kérdés, hogy ismernek-e eléggé bennünket ahhoz, hogy megfelelő elhatározásokra jussanak. Úgy tűnik, hogy a NATO kérdésein Madrid után már túl vagyunk. Lehet ugyan még politikai tájékozatlansággal találkozni Magyarországot illetően, amelynek gyökerei még a Trianon előtti állapotokig nyúlnak vissza. Magyarország Európa első alkotmányos nemzeteinek egyike, s ma. a XX. században megélt kisebbségi élmény után és közben sem él terrorisztikus eszközökkel a kisebbségi akarata érvényesítésében. A magyarság mindig is alkotmányos, emberi jogi alapon küzdött a jogaiért, s ezt a világnak tudnia kell. Ha nem tudja, ez a mi mulasztásunk is. Ezt a mulasztást korrigálni kell. Ezzel a tudattal és nemzetismerettel valódi pályázói lehetünk egy méltó európai helynek. Tudni kell úrrá lenni mentalitásbeli zavarainkon, a kudarc esetén önfeladásra és önsajnálatra hajlamos mentalitásunkon. Ha képesek leszünk gondjaink, bajaink megoldását feladatnak tekinteni, az említett európai intézményeknek nem munkaerő-tartalékai, hanem valódi társadalmi-politikai tényezői lehetünk. Ahhoz, hogy valóságos tényezővé válhassunk Európában, át kell alakítani a jelenlegi társadalmi mozgásirányt, amelyben az emberi érvényesülés egyetlen biztos iránya a lecsúszás, a felemelkedés pedig a véletlen és a szerencse dolga, aminek morális következményei természetesen iszonyatosak, s ahol 93000 négyzetkilométeren belül a gazdasági fejlődésben a régiók közötti szakadékok égbekiáltoak. Erre példaként hadd említsem meg, hogy a külföldről érkező befektetési tőke kilencven százaléka megáll a Dunánál. Ezeket a különbségeket fel kell számolni, az államnak pedig valóságos feladatokat, elsősorban az oktatás kérdését kell megoldania még akkor is, ha az ország válságban van. Meg kell erősíteni az oktatás egész rendszerében azt a szemléletmódot, hogy az oktatás a legjobb jövőre szóló beruházás. Az oktatási reformnak nevelési programnak kell lennie a jövő megtervezésére — ez gyakori koncepciója a válságban lévő országoknak, példának elég talán az 1920-as évek oktatási programját megemlíteni. Befejezésül szólnom kell még a határokon túl élő magyarság és az európai intézmények dolgában. Szeretném megerősíteni, hogy semmilyen európai alku nem mehet végbe a határokon kívül élő magyarság rovására. Ezt a magyar állam kötelessége addig tiszteletben tartani, amíg mások nem tartják tiszteletben. Ebben a kérdésben mind a jelenlegi, mind az előző magyar kormány gáláns volt, amikor valamennyi érintett ország együttes belépését támogatta az európai intézményekbe. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a magyar állam felelőssége a Kárpát-medencében élő magyarság számára az európai életmódot, jogokat, szellemi életet biztosítani. Ehhez politikai erő és felelősség kell. Ugyanakkor a magyar alkotmány is előírja, hogy mindaddig, amíg az utódállamokban az ottani kormányok nem teszik meg állami kötelességből azt, ami polgárainknak jár — például a kisebbségi létükből fakadó intézmények, kollektív jogok, autonómiák dolgában —, addig a magyar állam kötelessége gondoskodni ezekről a területekről és közösségekről. Ezt akár egyezményes formában, akár más formában, érvényesítenie kell. A mai Magyarországot pedig olyan otthonná kell változtatni, amelyben érdemes élnie az itt lakónak, s érdemes figyelnie rá a szálláshelyét másutt megtaláló magyarnak, hogy kapcsolódjék hozzá szellemiségében, kultúrájában, egész létében. Úgy gondolom, nem sok dicsérő jelzőt aggattam most a hazámra, de azt is gondolom, hogy jó úton vagyunk ahhoz, hogy eredményes, vonzó ország legyünk. Kinn ismét kezdenek ránk jó figyelemmel figyelni, jó lenne, ha saját polgáraink is előbb-utóbb becsülni tudnák a hazájukat, hiszen gyermeteg, identitásukban megrontott népeket nem fogad be Európa. 11