Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

VI. FÓRUM. - Róth András Lajos: Iskolai értesítőink bibliográfiai és helytörténeti jelentősége.

A táblázat adatai, amelyek korántsem tükrözik a teljes adattárat, úgy gondolom igazolják a dolgozat címét, a bibliográfiai tételek gazdagságát. A feldolgozásban a kolozsvári iskolákig jutottam el. Ezzel párhuzamosan folyik egy különleges feldolgozása az értesítőknek, az OPKM által biztosított „Schola-Orbis" program segítségével, amelyik révén az egységes ma­gyar nemzeti adattár számára, csak az udvarhelyi iskolák teljes mélységű feldolgozása folyik. Ez a program az értesítők adatait, de más források adatait is rögzíti egy általános iskolatörté­netben, évenkénti fejlődéstörténeti felfuttatásban; tanárok és diákok névsorát, élettörténeti és pályafutási adatokkal; a tanított tantárgyakat veszi számba összes változatukban és oktatási idejükben. Annotált bibliográfiai adatokat rögzít és bármely képi információ azonnali megje­lenítését is lehetővé teszi. Kapcsolási lehetőségei révén eddig nem remélt összefüggésekre vi­lágít rá. Kiemelt szavai és tárgyszavai alapján, de bármely leírt szó alapján is gyors visszake­resést biztosít. Az eddig így feldolgozott 132 értesítőből 93 tanulmányt rögzítettünk rövid tartalmi kivonattal, de összesen 235 bibliográfiai tétel került beépítésre. Közel 1.000 tanár életrajzi adataira kereshetünk rá, és ezek a legegyszerűbb utalásoktól a részletes bibliográfiá­kig terjednek. Az értesítőkből, de más forrásokból is eddig 176 iskolafotót és tanárportrét tár­síthatunk a szöveges rész kiegészítésére, élőbbé tételére. Egyetlen modern iskolatörténet meg­írása sem nélkülözheti ezt a fajta feldolgozást. Jegyzetek 1 Gráberné Bősze Klára, Léces Károly, A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1850/51 — 1948/49 1. kötet A-C. Budapest, [1996], 9. 2 Fináczy Ernő, A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. II. köt. 773­1780, Budapest 1902. 185. 3 Pontos megnevezése: Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Wien. 1849. 4 Klamarik János, A tanintézeti értesítvény mint a nyilvánossági jog postulátuma. In Ma­gyar Tanügy I. évf. (1872) Pest, 1873. 116-117. 5 U.o. 118. 6 W-ss, A magyarhoni középtanodák értesítvényei 1871/2-ben. In Magyar Tanügy. II. évf. (1873) 7 Pedagógiai értekezések az 1896/97. évi középiskolai Értesítőkben. In Katholikus Pedagó­gia I. évf. (1897) 488. 8 Marhauser Imre, Miért taníttassák a szülők gyermekeiket a gyorsírásra? In A tolna­baranya- somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesítője az 1892/93-iki tanévről. Bonyhádon, 1893. 3. 9 CsI. XXII. (1896). 64. [tulajdonképpen 188 középiskola volt] 10 Váró Ferenc, Kollégiumaink értesítői a millenniumra. Különlenyomat a Protestáns Köz­lönyből. Kolozsvárott, 1895. 5. 11 Váró Ferenc, i.m. 18. 12 Gál Kelemen, Tanügyi szemle. In Keresztyén Magvető. XXXI. (1896) 50. 13 A Magyarországi Katholikus Középiskolák Története. In Katholikus Pedagógia I. (1897) 464-485, 552-564, 613-621, 724-743. 14 Ebből 166 tanárportré, 277 iskolaépület (külső és belső felvételek), 396 önálló melléklet. 107

Next

/
Thumbnails
Contents