Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Körmendi Géza: A Komárom-Esztergom megyei monográfiák.

ző a jegyzetben felsorolhatta volna az igazgatók nevét a kezdetektől 1971-ig. A Sport fejezet az adatokat jól rendszerező, élvezetes stílusban megírt dolgozat. Összegzésképpen térünk vissza a Sütő András tanácselnök által írt bevezetőre, melynek gon­dolata „ a szénre épült ez a város, fekete kincse alapozta meg múltját, jelenét és - ha már nem is teljes egészében - meghatározója jövőjének is. " Ez vonatkozhat átvitt értelemben az 1972-ben írt két kötetes monográfiára, mely magán hordozza az előző korszaknak minden eredményét ­mert ilyen is volt - és sok hibáját. Ma már, az 1989-es fordulat után nagyon könnyű volna ítél­kezni a szerzők munkája felett. Nem ezt az utat választottuk. Leírtuk véleményünket minden el­marasztaló szó nélkül úgy, hogy a jobbító szándékunk érződjön. Az alapos munkával megírt mo­nográfia tudományos értéke megmaradhat, ha nem riadnak vissza egy későbbi, minden részre ki­terjedő átdolgozástól. A nagy írásművek árnyékában húzódik meg Kőrösy László: Esztergom című 1887-ben meg­jelent írása. A bibliográfiák hol a kiadás évszámát felejtik el, hol megtoldják a címet „története" szóval. Kőrösy (Kucsera) László (1856-1918) írói vénával megáldott gimnáziumi tanár, élete végén a dömösi remete. Forrásértéküek a kis formátumú könyvben az „Almanach" c í m alatt Esztergomról közölt adatok. Az olvasót arra buzdítja, a szülővárosát nagyon szerető Kőrösy, hogy ismerje meg Esztergom múltját. Ez az ösztönzés elég lehet arra, hogy a sok, eddig megje­lent értékes tanulmány után végre egy szerző megírja Esztergom monográfiáját. Szót ejtünk még, az időben jóval távolabb, 1977-ben kiadott, és a beköszöntőben helytörténe­ti munkának titulált Kisbér 1277-1977 című írásról. Szerkesztője Gombkötő Gábor. Két szerző­je Ádám Éva és Balogh Attila. A védőborítót Neuberger Róbert tervezte. A Bevezetőt Riez Elek, a nagyközségi közös tanács elnöke írta. Az Előszó írója nem ismert, elképzelhető, hogy a szer­kesztő összefoglalása. A könyvből 1945-ig, az első hatvan oldal tartalmazza a történelmi részt. „A nagy sorsforduló eseményei"-től a könyv fokozatosan átveszi az újságírói stílust, s beolvad a napi politikai események közlésébe. Itt jelentkeznek e stílusra jellemző ún. blikkfangos címek (pl. Mindennapi kenyerünk). A befejező rész: Kisbér jövője jóslatokat tartalmaz. A forrásjegyzéket jegyzetként használják. Ez magában még nem volna baj, ha precíz munkát takarna. De, amikor rendszeresen használják az „Ugyanott" szót minden egyéb, oldalszám stb. megadása nélkül, ez már hiba. Tudományos értékre számot tartó tanulmány ilyen hivatkozást nem ismer. Értéke a kötetnek mégis van. A szerzők más forrásmunkákból, egyéni kutatás nélkül összeszedték a 700 éves Kisbérre vonatkozó leírásokat, adatokat. Nem ejtettünk szót a megye községeiben 1955-től 1987-ig tartó történetírásról. Kéziratban (gépírás) találhatók ezek az írások. Terjedelmük az egy oldaltól az ötszáz oldalig terjed. Azért említjük meg őket, mert három dolgozat - Bajna története, Piszke és Lábatlan nagyközség tör­ténete 1267-1949, Dorog története - akad közöttük, melyekből egyszer monográfia születhet. Komárom-Esztergom megye tizenegy monográfiája ismertetésének a végére értünk. Remél­jük, így is sikerült felhívnunk a figyelmet néhány értékes könyvre. Röviden utaltunk a művek­ben található apróbb hiányosságokra, melyek egy-egy monográfiában fellelhetők, csökkentve azok értékét. A jobbítás vezette tollúnkat, hogy az elkövetkező években minél több, a tudomá­nyosságot, a teljességet, a történelmi hűséget megvalósító, és élvezetes stílusban megírt monog­ráfiát írjanak a felnövő fiatal történészek. 37

Next

/
Thumbnails
Contents