Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Kemecsi Lajos: Néprajzi bibliográfiák a kutatásban.

Grófik Imre (1978) az elért eredmények, lehetőségek és feladatok összefoglalása mellett szakirodalmi összefoglalást is adtak. Az összefoglaló igénnyel létrejött néprajzi kézikönyvek közül napjainkig egyedül a Magyarság néprajza Györffy István által írt „Teherhordás, közlekedés, jármű" című fejezete tárgyalja részletesen a témakör egészét. A későbbi nagy vállalkozások, mint a Magyar Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajzi Lexikon jellegüknél fogva nem vállalhatták fel a könyvészeti tájékoztatás feladatait. A közeljövőben várhatóan további kötetekkel bővülő új Magyar Néprajz megjelent kötetei közül hiányzik a témakörrel foglalkozó. A Paládi-Kovács Attila által évekkel ezelőtt már elkészített - s általam kéziratban ismert - fejezethez csatolt irodalomjegyzék terjedelmes rejtett bibliográfiaként értékelhető. Azonban a napjaink szakkönyvkiadását sújtó gondokat ismerve, még a közeli megjelenés ígérete sem tenné feleslegessé egy szakbibliográfia elkészítését. A közlekedés-teherhordás bibliográfia anyagát szakrendben rendeztem el. A Sándor István által alkalmazott rendszer részletessége és a kurrens néprajzi bibliográfia egyszerű rendszere között a korábbi tudománytörténeti felosztás jól bevált szakrendszerét alkalmaztam. A fejezeteken belül betűrendbe soroltam az anyagot. Nem alkottam külön csoportokat kiadványfajták szerint. A rövidített címleírásnak a jelenlegi Magyar Néprajzi Bibliográfiában alkalmazott változatát használtam. A bibliográfiát név és földrajzi mutató egészíti ki. A fentiekben röviden ismertetettek is igazolják, hogy a szakbibliográfia mennyire szorosan kapcsolódik az illető szaktudományhoz, a szak általános bibliográfiáihoz. Azokkal együtt fejlődik, alakul. A néprajztudomány számára - mint minden más szaktudomány számára - külön ki kellett dolgozni az alkalmazott bibliográfia módszerét, ideális formáját. Ennek a folyamatnak amely szoros kapcsolatban van a néprajz általános történetével is - a rövid bemutatása volt a célom, hangsúlyozva, hogy a társ-, illetve rokontudományok kutatói számára is elsőrendűen fontosak a különböző néprajzi bibliográfiák. Egy tudományterület érettségét, nagyságrendjét is jelezhetik a megjelent mutatók és a könyvészetek. FELHASZNÁLT IRODALOM Balassa Iván -Ortutay Gyula 1979. Magyar Néprajz Budapest 1979. Balázs Géza 1989. Mutató az Ethnogaphia - a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata - 19701989 évfolyamához Budapest 1989. Domonkos Ottó - Nagybákay Péter 1992. Magyarország kézművesipar-történetének válogatott bibliográfiája MTA Néprajzi Kutató Intézet Budapest 1992. Gráfik Imre 1978. A szállítás és a közlekedés kutatás. In: Dissertationes Ethnographicae II. Eredmények és feladatok az anyagi műveltség kutatásában Szerk. Tálasi István Budapest 197678. 123-151. Kosa László 1989. A magyar néprajz tudománytörténete Budapest 1989. K. Kovács László 1948. A magyar népi közlekedés kutatása Budapest 1948. Körmendi Géza 1990. Néprajzi tanulmányok Komárom-Esztergom megyéből. In: KomáromEsztergom megyei Néprajzi Füzetek 4. Tatabánya 1990. 7-14. Liszka József 1989. Bibliográfia a szlovákiai magyarság néprajzáról. A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája a 19. század elejétől 1986 végéig. Csemadok Bratislava 1989. 71