Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Csiffáry Gergely: A helytörténetírás levéltári, múzeumi és könyvtári forrásai.

Ez gondos, rendszeres munkát igényel, a feldolgozás minősége jórészt már itt eldől, attól függően, milyen mértékben sikerült feltárnunk a rendelkezésre álló publikációkat, forrásokat. A cédulázásról, az adatfeltárás módszereiről itt külön nem szólok. Általános tájékozódásul ismerni kell a bibliográfiákat, mert már menetközben az anyaggyűjtéskor szükség van azok használatára. A lapkövetelmény Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történet forrásaiba és irodalmába 1-3. köt. Bp. 1951-1954-1958. ismerete. Alapos kritikai áttekintést ad a magyar történelem s benne a helytörténet irodalmáról, levéltári, kézirattári forrásairól 1848-ig. /. Tóth Zoltán: Magyar történeti bibliográfiája. 1825-1867.

1—III. köt. Bp. 1950. A magyar történettudomány válogatott bibliográfia. 1945-1968. Bp. 1971. Századok - évenként közli a Magyarországon megjelent történeti munkák jegyzékét. Helyismereti bibliográfiák - Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete. 1527-1940. Bp. 1944. Régészeti bibliográfiák. B

anner-Jakabbfy: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiái 1954., 1954-1959., 1960-66., 1968., 1967-1977., 1981. Néprajzi bibliográfiák. Szerk.: Sándor István A magyar néprajztudomány bibliográfiai kötetei. Megyei sajtóbibliográfiák. A levéltári anyagra vonatkozóan a Kosáry-féle Bevezetés - már alapvető segítséget ad, a többit a levéltárak publikált segédletei nyújtják. A segédletek a legkönnyebben a levéltárban érhetők el. A helytörténetre található források - az általános - a Magyar Országos Levéltárban, továbbá a 20 önkormányzati levéltárban, 15 szaklevéltárban, 5 nyilvános magánlevéltárban és 34 különböző egyházi levéltárban érhetők el. A többsége publikálta segédleteit az őrzött anyagokról és a kutatók rendelkezésére bocsátja. Ha ezek után az egykori térképek, helységnévtárak és sematizmusok (egyházmegyei évkönyvek) segítségével felderítettük a községünk közigazgatási, egyházi és természetesen földesúri, uradalmi hovatartozását, könnyen meghatározhatók azok a levéltárak, amelyekben témánkra vonatkozó anyagot remélhetünk. A munkában kitűnő segédeszközök többek között: Görög Demeter: Magyar Átlás a Magyar, Horváth és tót Országok vármegyei s Szabad Kerületei és a határ-őrző Katonaság vidékének közönséges és különös tábláji. Wiennae, 1802-1811. (Újra kiadták 1848-ban) Lipszky, Joannes: Mappa generalis regni Hungáriáé. Pest. 1806. c. atlasza és a Repertórium locorum. Buda, 1808. c. helységnévtára. 1870-től rendszeresen a Magyar Korona Országainak helységnévtára. A római katolikus egyházmegyék sematizmusai a XVIII. század végétől. (Pl. az egri 1806-tól.) Falutörténethez szükséges, de a módszertani ismeretek miatt is illik ismerni a következő alapvető kézikönyveket: Eperjessy Kálmán: A magyar falu története. Bp. 1966. Studium könyvek sorozatból. 8