Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Kovács Ilona: A Hungarika Névkataszter, mint a helyismereti biográfiai adatgyűjtés forrása.

Az önálló kiadványban megvalósult feltáró munka kitűnő példája az 1980-as években megjelent Romániai magyar irodalmi lexikon: szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés. - Bukarest: Kriterion, 1981 -. Az 1990-es évek újabb nehézségeket, de újabb lendületet adtak az életrajzi feltáró munkának. Az új tehetőségeket jelzi pédául a kárpátaljai életrajzi anyag megjelenése az Intermix kiadó gondozásában. Az emigráció erőinek szerveződése a II. világháborút követően a szétszórtság ellenére hamarabb eljutott a megvalósitásig. Már az 1960-as évek közepétől jelzik ezt az olyan kiadványok, mint Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona: . - Köln etc. : Amerikai Magyar Kiadó, 1966., vagy Szy Tibor szerkesztésében a Hungarians in America : a biographical directory of professionals of Hungarian origin in the Americas. - New York : Kossuth Foundation, 1966. Igen értékes vállalkozás volt egy évtizeddel később Könnyű László és Gyimesi Kásás Ernő lexikona A külföldi magyar hivatásos képzőművészek. - St. Louis, Mo: American Hungarian Review etc., 1977. Az 1990-es évekkel, mint minden területen, itt is változások következtek be. Az anyaországgal megnyíltak a kapcsolatok, sok esetben a szellemi tevékenység súlypontja áttevődött Magyarországra. Sajtótermékek, s kiadók hazaköltöztek ( pl. Irodalmi Újság, Szivárvány, Püski Kiadó stb.). így került sor Borbándi Gyula külföldön folyó életrajzi feltáró munkájának hazai kiadására: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia (Borbándi Gyula. - Budapest: Hitel, 1992 ) 2.2 A magyarországi hungarika életrajzi vállalkozások Magyarországon az 1970-es évekig a regisztráció gyakorlati célokra, belső nyilvántartásként épült könyvtárakban, tudományos intézményekben, a Magyarok Világszövetségében stb. A külföldi magyarság egyetemes, átfogó lexikonának gondolata azonban a kutatási program szintjén az 1970-es évektől egyre inkább tért hódított. Kemény G. Gábor hagyatékában 1970-cs dátummal fennmaradt A magyarok világlexikoná-ra vonatkozó tervezet. BÖlöny József pedig fáradhatatlanul gyűjtötte az adatokat, melyeket az 1980-as években gépiratban több könyvtár gyűjteményének átengedett Magyarok a nagyvilágban címen 7 kötetben.

2 Az adatok fokozatosan beépültek az új összefoglaló szaklexikonokba, és az életrajzi lexikonok köteteibe. Ilyenek voltak például a Kenyeres Ágnes szerkesztette Magyar Életrajzi Lexikon. -1-2. Köt. - Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967-1969. vagy az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár műhelyében készült Természettudományos és műszaki ki kicsoda ? : pályaképek magyar és magyar származású természettudományos és műszaki szakemberekről, kortársainkról / szerkesztőbiz. Osztrovszki György ... et. al. - Budapest: OMIKK, 1986. Az önálló publikációk szempontjából áttörést jelentett a Magyar irodalmi lexikon 4. kötetének megjelenése, amely a határon túli magyar irodalmat dolgozza fel.

3 Ezt követően elindult azoknak a kiadványoknak a sora, amelyek a határon túli magyar személyiségek adatait tárják fel különféle metszetekben . Elsők között kell említenünk a nyugati alkotó személyiségeket feldolgozó kiadvány köteteit. Az emigráns irodalom lexikona / összeállította Nagy Csaba: kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum. - Budapest: PIN, 1990 - valamint a környező országokra vonatkozó életrajzi lexikonok oly igen szükséges műfajának jelentős vállalkozását, a Babits Kiadó sorozatában megjelent felvidéki kötetet Ki kicsoda Kassától Prágáig ? / szerkesztette Szőke József és Viczián János. - Szekszárd : Babits Kiadó, 1993. 84