Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Kemecsi Lajos: Néprajzi bibliográfiák a kutatásban.
lönösen jól használható a, „folklorisztika általános bibliográfiája" című összevont irodalomjegyzéket Voigt Vilmos állította össze, részben Katona Imre adatai alapján. A közölt irodalomjegyzék természetesen nem teljes, de rendkívül alapos és gazdag a magyar folklorisztikát érintő irodalom bemutatásában. (Voigt 1979. 70-122) 1'971 óta az éves bibliográfiára jellemző stabilitás azt eredményezte, hogy a könyvészet továbbfej leszthetővé vált. 1988-tól a Néprajzi Múzeum és Könyvtára végzi az összeállítás mellett a szerkesztést és a kiadást is. Ettől az évtől kezdve a névmutató tárgymutatóval egészült ki, amelynek a tárgy szókészlete a könyvtár szakrendi mutatóján alapszik. Ez a fejlesztés a bibliográfiai tételek árnyaltabb, többoldalú visszakeresését teszi lehetővé. A nyelvi elszigeteltség feloldását a kétnyelvű tárgymutató segíti. A rejtett bibliográfiák közül a legjelentősebb az 1980-as években megindult, majd 1991-ben időlegesen elakadt új néprajzi kézikönyv sorozat. Az eddig megjelent köteteiben található bibliográfiák tagolatlanul, alfabetikus rendben szerepelnek, ellentétben a korábban említett egyetemi tankönyv tagolt tematikus bibliográfiájával. Az utóbbi évek talán legjelentősebb szakbibliográfiai vállalkozásának eredményeképpen 1992-ben Domonkos Ottó és Nagybakay Péter szerkesztésében elkészült „Magyarország kézmüvesipar-történetének válogatott bibliográfiája", amely több mint 5600 tételt tartalmaz. Az előző időszakokhoz hasonlóan az Ethnogaphia újabb évfolyamaihoz is készültek mutatók, s így a magyar néprajz legfontosabb folyóiratának anyaga valóban kiválóan kezelhető és alkalmazható. {Tátrai 1982. Balázs 1989.) Jelenleg az éves bibliográfia utolsó kötete az 1991-92-es éveket tartalmazó, amely 1993-ban jelent meg. Egyre növekszik a személyi bibliográfiák száma (pl. Bodrogi Tibor, Erdész Sándor, Takács Lajos, Szabó László, Fél Edit stb.) illetve a tematikus és lokális bibliográfiáké, (pl. A magyar etnológia válogatott bibliográfiája, Pest megye néprajzi szakirodalma) A helytörténeti kutatások során előbukkanó sok néprajzi adat, illetve a párhuzamos kutatások elkerülése miatt indokolt egy-egy lokális bibliográfia elkészítése. A lokális bibliográfiák említésekor utalnék arra, hogy több más megye korábban megjelent néprajzi könyvészetéhez hasonlóan a Komárom-Esztergom megyei bibliográfia is elkészült. Tudomásom szerint a Túri Róbert által készített munka megjelentetése elsősorban anyagi feltételeken múlik. E témában 1990-ben Körmendi Géza már összeállított egy válogatott könyvészetet, tájékoztató jelleggel. (Körmendi 1990. 7-14.) Itt látom fontosnak megemlíteni Liszka József 1989-ben megjelent bibliográfiáját, amely a szlovákiai magyarság néprajzának könyvészetet foglalja össze a XIX. század elejétől 1986 végéig. Az elmondottakkal érzékeltetni kívántam a néprajzi bibliográfia készítés nehézségeit, a források szétszórtságát. A fentiekben vázlatosan ismertettet néprajzi könyvcszetek után az általam készített közlekedés-teherhordás bibliográfiáról szólnék röviden. A készülő munka teljességére törekvő, retrospektív jellegű bibliográfia, amelyben helyet kapott a szaktudomány fogalmából következően a határainkon kívül élő magyar csoportokkal foglakozó hazai és külföldi kutatás, valamint a határainkon belül a magyarsággal együtt élő más nyelvű népcsoportokra vonatkozó szakirodalom is. Bibliográfiai egységként a könyvanyag, illetve a folyóiratcikkek mellett - hasonlóan a helyismereti bibliográfiákhoz - a kéziratok minél szélesebb körét kívánom feldolgozni. így a Néprajzi Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének adattárait, az MTA Kézirattára és az ELTE BTK Néprajzi könyvtárának anyagait. A fentieknek megfelelően tehát, a bibliográfia törzsanyagát másodfokú szakbibliográfiaként a korábban bemutatott különböző néprajzi könyvészetckből meríti, de első fokú anyaggyűjtéssel kiegészíti azt. Az önálló bibliográfiák mellett a különböző rejtett bibliográfiák feltárása is értékes forrás. A szakterület korábbi tudománytörténeti összefoglalói, elsőként K. Kovács László (1948), majd 70
