Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Kemecsi Lajos: Néprajzi bibliográfiák a kutatásban.

A rokon tudományok területén, sőt közérdekű folyóiratok, hírlapok különböző rovataiban, illetve a szépirodalomban is általános az etnográfiai irodalom jelentkezése. A címben megjelölt időszak sajtójának úgyszólván teljes területén kellett anyagfeltáró, adatgyűjtő munkát végezni. A vizsgált korszakban még szembetűnően elevenek a néphagyomány elemei. Ezek közül Sándor István éppen a közlekedési viszonyokat emelte ki a bibliográfia bevezetőjében. „Hoszszú időbe telik, amíg szárazföldi, vízi útjaink és közlekedési eszközeink, főként vasúthálózatunk fejlődése az új technikai lehetőségek és a társadalmi igények megszabta színvonalra jut, és az ország egyes tájai közt a személyes meg a művelődési érintkezés, a gazdasági és szellemi cirkuláció a tradicionális kereteken túlhaladhat. " {Sándor 1977. 55.) A bibliográfia tartalmi rendezettségére utal, hogy a közlekedés fejezeten belül további 21 részre bontva adja a vonatkozó irodalmat. A korábban említett 1926-ban megszűnő Ethnographiában közölt könyvészet folytatás nélkül maradt. Ettől fogva a kutató elsősorban külföldi kiadványokhoz kénytelen fordulni. Az E. Hojfmann-Krayer szervezte Volkskundliche Bibliographie éves majd kétéves anyagot rögzítő bibliográfiáiban a folklórkutató Solymossy Sándor kezdeményezésére 1919-től magyar anyagot is közöl. A nemzetközi bibliográfiákban a magyar szaktudomány részvétele külön problémakör. Részletes bemutatására a jelen kereteken belül nincs lehetőség. Általános értékeléseként elmondhatjuk, hogy az ismert bibliográfiákból vagy kimaradt a magyar részvétel, vagy a válogatás miatt nem volt teljes körű. A két világháború közötti időszakból nem ismerünk összefoglaló bibliográfiát s ennek az időszaknak a retrospektív könyvészete sem készült el. Egy ilyen munka elkészítéséhez azonban találhatóak komoly segítséget nyújtó előmunkálatok. S ezekben a rokontudományok művelői is tájékozódhatnak az időszak néprajzi könyvészetéről. 1942-ben készültek el a két legfontosabb néprajzi folyóirat mutatói. A Szendrey Zsigmond által készített Ethnographia mutató, illetve a Cs. Sebestyén Károly nevéhez kötődő Néprajzi Értesítő, mutatóját találóan értékeli az utóbbi szerző, munkája bevezetőjében: „A két folyóirat köteteiben az eddig felkutatott és közzétett magyarországi néprajzi vonatkozású anyag szinte teljesen együtt van. Ez a nagy és bár nem egyenlő értékű, de mégis becses anyaghalmaz azonban mindaddig szinte használhatatlan és hozzáférhetetlen míg nem készül róla pontos és részletes mutató. " (Cs. Sebestyén 1942. 3.) A korszak könyvészctcnek fontos forrásai a társtudományok rcpertórumai is. (pl. Földrajzi Közlemények, Magyar Nyelvőr) A harmincas években megjelent s hosszú ideig egyetlen összefoglaló munka, a négykötetes „A magyarság néprajza" című, fejezetenként közölt válogatott bibliográfiát a magyar népélet minden tárgyköréből. Rejtett bibliográfiák találhatóak az 1945 előtti legfontosabb szakirodalmi eredményeket összefoglaló, a Népkutatás füzetei című sorozat köteteiben is. Az 1985-ben megjelent Magyar Könyvészet 1921-1944 szakosított jegyzék néprajzi vonatkozású anyagát is érdemes a korszak kutatójának kézbevenni. Igaz, hogy ezt a munkát a néprajzkutatók részéről kritikával fogadták, és hiányosnak illetve rosszul elkészítettnek ítélték. (Voigt 1988. 437.) Az időszak teljes néprajzi bibliográfiájához kiemelkedően hasznos előmunkálatoknak tekinthetők a jelentős kutatók elkészült személyi bibliográfiái. így például a Györffy, Viski, Bátky, Bartók, Kodály, Róheim, Marót, Ortutay, Honti munkásságát bemutató bibliográfiák. A két világháború közötti évek néprajzi bibliográfiájának ismerete nélkül ma sem művelhető színvonalas szakkutatás. A második világháború után a magyar néprajz bibliográfiájának ügye a kiemelt fontosságú feladatok közé került. Hasonlóan azonban, a szintén elsőrendűnek ítélt nagy vállalkozásokhoz mint a népmese-katalógus, lexikon, néprajzi atlasz, új kézikönyv - évtizedekig zajlott az előkészítő munka, s halasztódott a megnyugtató megvalósítás. Ahogy ezt Voigt Vilmos egy tanulmá68