Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - „A Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészete" (összeáll: Fülöp Éva Mária).

Tarába Mária: A „Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészete" című kiadvány létrejöttének története. II. Megvalósulás.= MMgMK (Szerk.: Pintér J.). Bp., 1990. pp. 582-604 Az előadást Tarába Mária sajnálatos okokból történő kényszerű távolmaradása miatt összeállító Fülöp Éva munkái közül főként a következőkre támaszkodott: Fülöp Éva: Az Esterházy-család tagjai, mint az „Állattenyésztő Társaság" támogatói. = LIMES. Komárom-Esztergom megyei Tudományos Szemle. 1994/3. (Főszerk.: Virág J.). Tatabánya, 1994. pp. 29-40. Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949). METEM-könyvek 8. (Sorozatszerk.: Somorjai Á. O. S. B. - Zombori I.) .Bp., 1995. 2. A múzeum neve Magyar Mezőgazdasági Múzeumként szerepel a köztudatban. 1993-ban azonban, az új Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a mellékleteként, a jelen előadás összeállítója által elkészített Iratkezelési Szabályzat és Irattári Terv munkálatai során, az újabb kutatások egyértelművé tették, hogy az alapítólevéllel is dokumentálhatóan, a múzeum hivatalos neve az újabban következetesen használni is igyekezett Mezőgazdasági Múzeum elnevezést. 3. A kiegészítéssel ez 1945 utánra, az 1968. évig terjed. A múzeum által a későbbieken - s mind a mai napig - kiadott, nemzetközileg is ismert és elismert Nemzetközi Agrártörténeti Bibliográfia /Bibliographia História Rerum Rusticarum Internationalis/ természetesen az 1945 utáni magyar agrártörténeti kiadványok adatait is tartalmazza, s ebből a szempontból mintegy a magyar mezőgazdasági könyvészet folytatása is. A bibliográfiát az Agrártörténeti Főosztály keretén belül működő Bibliográfiai Csoport szerkeszti, s teszi közzé 2-3 évente. Szerkesztői közül kiemelkedett TV. Kiss István, a kiváló mérték- és ártörténeti kutatásairól, s a feudális kori összeírások (pl. a dicális conscriptiók) már igen korán, úttörő módon a számítógép alkalmazása segítségével feldolgozó munkásságáról ismert történész. 4. Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása. Különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre. In: Tanulmányok a Magyar Mezőgazdaság Történetéhez. (Szerk.: Domanovszky S.). Bp., 1933., Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp., 1979. 5. Pl.: Bakács István - Iványi Emma: Az Esterházy-család tatai és csákvári levéltára. Levéltári Leltárak 25. Bp., 1964.; Jármay Edith - Bakács István: A regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században. 1. A regéczi uradalom üzeme. 2. Trautsohn herceg regéczi uradalmának terméseredményei. In: Tanulmányok a Magyar Mezőgazdaság Történetéhez. (Szerk.: Domanovszky S.). Bp., 1930. 6. Gerendás Ernő: Az esztrgomi főkáptalan garamszentbenede i birtokkerülete a XVIII. század második felében. In: Tanulmányok a Magyar Mezőgazdaság Történetéhez. (Szerk.: Domanovszky S). Bp., 1934. 7. Takács Imre: Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-magyar Monarchia korában. 1876-1918. Bp., 1989. 8. Tarába M. 1985.605. 9. Tarába M. 1985.606. 10. Az első kötet (1934.) előszavából, idézi Tarába M. 1985. 606. 11. Gróf Széchenyi István, aki már 1822-ben memorandumot intézett a császárhoz egy pesti székhelyű lóverseny-egyesület létrehozására, az 1825. évi országgyűlés ideje alatt alapította meg a „Pálya-vagy Lófuttató Társaság"-ot, amely 1828-ban „Lótenyésztési Társaság"-gá alakult át. 1830. január 11-én e Társaság szerveződött újjá „Állattenyésztő Társaság" néven. 1835-ben, működését az egész mezőgazdaság területére kiterjesztve, megalakult a Magyar Gazdasági 64