Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Lisztes László: Ezer írás az Alföldről.
azzal tett eleget az Országgyűlés, illetve a Kormány határozatának, hogy 1992-ben az MTA Regionális Kutatások Központja keretében megalapította az Alföldi Tudományos Intézetet kecskeméti székhellyel, ily módon létrehozta a kutatások koordinálásának szervezeti kereteit. Az intézet, több mint 100 kutató bevonásával, mintegy 2000 kézirati oldalt kitevő nagy munkában kidolgozta az Alföld kutatási programját, összegezte a térségre vonatkozóan rendelkezésre álló ismereteket. Ugyanakkor nyomatékosan rámutatott arra is, hogy nincsenek rendszerezetten és hozzáférhetően összegyűjtve azok a dokumentumok, amelyek az Alföld múltjával és jelenével foglalkoznak. Ilyen kutatási előzmények után fogalmazta meg ajánlásait az Alföldi Tudományos Intézet és terjesztette az MTA Elnöksége elé 1993 őszén. Az ajánlásokat elfogadó elnökségi határozat 5. pontját idézzük: „Az Elnökség megállapítja, hogy a régió további kutatásait egy regionális tudományos adat-, információs- és térinformatikai számítógépes rendszer foghatná össze egységes, regionális felhasználhatóságot is biztosító rendszerbe. " A fenti előzmények szükségessé teszik, az Alföldi Tudományos Intézet számára bizonyos mértékig elő is írják, az Alföld adatbázis létrehozását. Nyomtatásban és más adathordozókon közreadott szöveges-képes információk összegyűjtéséről van szó. Az adatbázis - igen kevés megszorítással - valamennyi ismeretág publikációit befogadná, a múltra és a jelenre egyaránt figyelne. Megvalósítására akkor látunk esélyt, ha az Alföldön működő egyetemi és megyei könyvtárak folyamatos szakmai tevékenységére számítani lehet, illetve viszonylag jelentős anyagi támogatást sikerül részére biztosítani. Az Intézet törekvései arra irányulnak tehát, hogy az adatbázis olyan rendszerként működjék, amelybe: - az Alföldre vonatkozó korábban publikált és új szakirodalmi információk, - bizonyos időeltolódással - folyamatosan és zökkenőmentesen beépülnek; - a kutatók megismerhetik, és közvetlenül vagy kommunikációs eszközök segítségével igénybe vehetik a rendszer anyagát, szolgáltatásait. Koncepciónk megvalósításához megnyertük a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának és a régió megyei könyvtárainak elvi egyetértését és bizonyos fokú közreműködését. Elhelyezkedéséből adódóan az egyetemi könyvtárban alakulna ki a könyvészeti-információs adatbázis. Az intézmény technikai eszközeire, munkatársaink felkészültségére építve itt működne az a koordinációs központ, amely gondoskodna a megyei könyvtárak munkatársainak felkészítéséről, ilyenirányú tevékenységük összefogásáról. Kiépítené a kívánt színvonalú szolgáltatásokat, kielégítené e területen működő vagy a területtel foglalkozó kutatók, tudományos és közigazgatási intézmények, társadalmi szervezetek és érdeklődő magánszemélyek igényeit. Felkérésünkre tanulmányok készültek az információs rendszer számítógép bevonásával történő kiépítéséről és az adatbevitel módszereiről. Ezek egy-egy példányát megkapták a megyei könyvtárak is. Az adatbázisba fokozatosan beépülnének, - az említett tanulmányok intencióinak tudomásul vételével - a közreműködő intézményekben feltárt Alföldre vonatkozó dokumentumok. Külön kell megállapodni a kimaradó témákról, dokumentumtípusokról és műfajokról. A gyakorlati munkamegosztás úgy alakulna, hogy a megyei könyvtárak a jelenlegi megyehatárok közé tartozó településeket és az Alföldnek azt a részét (táját) figyelnék, amelyek egyébként is a gyűjtőkörükbe tartoznak. A szisztematizálást végző majdani munkacsoport az egyetemi könyvtárban figyeli és gyűjti az Alföld egész területére vonatkozó irodalmat. A hiányok megállapításához, a még feltárandó dokumentumok körének kijelöléséhez, a nemzeti és szakbibliográfiai apparátust is folyamatosan tanulmányozni kell. Ennek hozadéka egyrészt új adatokat jelenthet számunkra, másrészt rávilágíthat a kutatás különböző területein még meglévő fehér foltokra. 59
