Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Bényei Miklós: A településtörténeti bibliográfiák készítésének dilemmái.

ráfusok kitartó igyekezete és a megértő, olykor ösztönző, serkentő munkáltatói, kiadói, szerkesztői magatartás számos értékkel gazdagította az elmúlt évtizedekben a magyarországi bibliográfiai kultúrát, illetve a hazai helytörténeti-hely ismereti irodalmat; a színvonalasabb összeállítások méltán sorolhatók a könyvtárosok tudományos teljesítményei közé. Mindazonáltal változatlanul igaz Kertész Gyula 1983-as cikkének az a'tézise, mely szerint az alkalmazott módszerek gyakran nem adekvátak és a helyismereti-helytörténeti bibliográfiai tevékenységnek kiforratlan elemei is vannak; vagyis nem mindig sikerült megnyugtatóan feloldani a vázolt dilemmákat. Rajtunk is múlik, sőt elsősorban rajtunk, könyvtárosokon múlik, hogy a jövőben ezek a gondok enyhüljenek és e téren is előbbre tudjunk lépni. Befejezésül még egy ellentmondásra szeretném ráirányítani a figyelmet. Miközben a könyvtárosok és más bibliográfusok komoly, elismerést érdemlő erőfeszítéseket tettek és tesznek a falu- és várostörténeti bibliográfiák számának növelésére és színvonalának emelésére, az országszerte szépen és biztatóan gyarapodó településtörténeti monográfiákban, összefoglaló igényű tanulmánykötetekben szembeötlően kevés bibliográfiai összeállítás jelenik meg. Kérésemre írt válaszlevelében több kolléga is panaszkodott erről, tehát c megállapítás jogossága nem korlátozódhat egyik vagy másik régióra. E vonatkozásban nem tudtam egzakt felmérést végezni, de talán a hajdú-bihari adatok általánosabb érvénnyel is bírnak. Megyénkben az utóbbi huszonöt évben tizenegy településtörténeti monográfiát adtak ki; ezek közül mindössze három közölt történetinek vagy helyismeretinek nevezett bibliográfiát. Nyilván vannak megyék, ahol ez az arány jobb, de a Történeti bibliográfia éves köteteibe belepillantva megkockáztatható a feltevés, hogy vannak olyanok is, ahol rosszabb, tehát az egyharmad körüli arány - inkább lefelé, mint felfelé számítva - átlagosnak tekinthető, s ez bizony igen alacsony szám. Nekünk, könyvtárosoknak is el kellene gondolkodni azon, miért ez a szerény jelenlét? Miért nem találtuk meg az utat ezen kötetek szerkesztőihez, kiadóihoz? Vagy ha megtaláltuk, miért nem sikerült meggyőzni őket a bibliográfia közzétételének szükségességéről? Hiszen a történeti-helyismereti-néprajzi - vagy nevezzük úgy, ahogy tetszik - bibliográfiai közlése a kutatásnak is szorosan vett érdeke: ezek a segédletek a történészek, etnográfusok, irodalmárok, szociografusok stb. számára is nagy könnyebbséget jelentenek, sok időt és energiát takarítanak meg; feldolgozatlan területekre, kiküszöbölendő hiányosságokra, elfelejtett értékekre hívhatják fel a figyelmet; vagyis - nem túlzás állítani - elősegítik a helytörténetírás magasabb szintre jutását. Természetesen - e körben legalábbis természetesnek kell tartanunk - a tanárok, a főiskolai és egyetemi oktatók, a közművelők, az újságírók, az önkormányzati tisztviselők és képviselők stb. is sokat meríthetnek ezekből a címjegyzékekből. S ne restelljük kimondani: szeretnénk hinni, hogy a településtörténeti bibliográfiák összeállítása, kiadása hozzájárul a könyvtárak, a helyismereti munkát végző könyvtárosok tekintélyének, rangjának emeléséhez is. Melléklet I. KÖNYVÉSZETI LEÍRÁS Savaria-Szombathely bibliográfiája /Szabados M. Rajmund, Vágó Lajos. - Szombathely: 1948. - 177 p. (Acta Savariensia 5.) Csongrád város bibliográfiája /Katona Imre. - Szeged: 1954. - 42 p. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár kiadványai 32.) Baja irodalma /Dankó Imre. - Baja: 1957. - 45 p. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai 2.) 50