Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Körmendi Géza: A Komárom-Esztergom megyei monográfiák.

Végezetül szólunk arról, hogy 1989-ben reprint kiadásban megjelent Esztergom vármegye monográfiája. Azoknak, akiket az eredeti kötet kiadásának története és a korabeli sajtóban megjelent ismertetések érdekelnek - ezeket nem kívántuk megismételni - feltétlenül olvassák el Praznovszky Mihálynak a reprint kötet elé írt bevezetőjét. Amennyire hasznos ez a tanulmány, annyira elgondolkodtató, hogy milyen szempont vezette Horváth István múzeumigazgatót, amikor közölt néhány munkát „Esztergom megyéről 1910 után megjelent fontosabb művek" cím alatt. Borovszky Samu szerkesztésében kiadott Esztergom, valamint Komárom vármegye monográfiája után harminc évvel, 1938-ban, a Szent István évben - az esztergomi ünnepség tervezetét előre közölték a kötet 447^48. oldalán -jelent meg O'sváth Andor főszerkesztő közreműködésével Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene című monográfia. O'sváth Andor részt vett már a Borovszky-féle Esztergom vármegye megírásában, mint Esztergom város történetének szerzője. Ebből adódott, hogy szerkezeti felépítésében követte a Borovszky-köteteket, azzal az eltéréssel, hogy a nagyszámú adatközlő - nevük a 448., 626-628. oldalakon található - által beküldött anyag közlésével apró fejezetekre bontotta, főleg Esztergom vármegye és város történetét. Ez szétesővé, szétfolyóvá tette a monográfiát. A szerzők neve nem minden írásnál található meg (pl. Komárom vármegye községei). Van, ahol csak a kezdőbetűk szerepelnek (pl. Esztergom vármegye közegészségügye). A többi szerző - dr. Fóris Anna, dr. Kallós Lajos Károly, Kemény Miklós, dr. Kertész János, dr. Koncz Zoltán, dr. Nyári Pál báró, Szalay Béla, dr. Ujváry Julianna - előző irodalmi tevékenysége ismeretlen. A kötetet sajtó alá Szalay Béla és Vajas Lajos szerkesztők rendezték. Meglepő, hogy míg a monográfia az Esztergommal foglalkozó részt 466 oldalon, addig a komáromi eseményeket 206 oldalon tárgyalja. Ilyen az arány a fényképek számánál is. Összehasonlításra ad alkalmat, hogy a Borovszky-féle és a jelen kötetben is O 'sváth Andor írta Esztergom város történetét. A két tanulmányt egymás után olvasva azt tapasztaljuk, hogy a Borovszky-kötétben logikusabban írta meg a szerző Esztergom történetét. Az általa szerkesztett munkában 160 oldalra kibővítve a sok betoldott (pl. Helyismertetés, Schünemannal történő vitatkozás, Mikor alapíttatott Esztergom? stb.) apró fejezet miatt széteső. Komárom város történeténél a Borovszky-kötetben szereplő Rovács Albin írását tartalmában és a közlés stílusában jobbnak ítéljük az O'sváth-kötétben szereplő dr. Nyári Pál báró művénél. Mindkét vármegye községeinek története a Borovszky-kötetben közöltekre épül, kiegészítve az utóbbi harminc év eseményével. Tartalmi és tudományos eltérés Esztergom és Komárom vármegye történetének megírásában fedezhető fel. Amíg Esztergom vármegyénél az I. világháború következményeiről, a csehek megjelenéséről, a románok megszállásáról, a kommunista uralomról és a vármegyék ideiglenes egyesítéséről szót ejtett a szerző, addig Komárom vármegye történeténél ezekről az eseményekről, mintha ilyenek nem is léteztek volna, teljesen megfeledkezett dr. Nyári Pál báró. Esztergom vármegye nemesi családjainak ismertetése egy-két helyen történő bővítéstől eltekintve teljes egészében megegyezik a Borovszky-kötetben szereplő nevekkel. A monográfia hiányosságai ellenére a kutatók haszonnal forgathatják az először megjelenő és részletességre törekvő Esztergom megye bibliográfiáját és Komárom vármegye községeiről, városokról közölt irodalmát. Időben lépünk ötven évet, a Komárom megye története I. kötet kiadásáig. A monográfia főszerkesztője Gombkötő Gábor, szerkesztői Bíró Endre és Szatmári Sarolta. A név-, tárgy- és helynévmutatót Leblancné dr. Kelemen Mária készítette, a borítólapot Gáspár Gusztáv tervezte. Az I. kötet terjedelme 431 oldal. Feltételezhető, hogy 1988-ban jelent meg, ugyanis évszám se33