Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Körmendi Géza: A Komárom-Esztergom megyei monográfiák.

tanulmányok alapján tizenhat szerző alkotta meg a 600 oldalas munkát. A megírt dolgozatokat kilenc neves hazai tudós, az egyes szakterületek kiváló ismerői ellenőrizték. A tizenhat szerzőből tizenegyen a megyében éltek. Öt szerző külső személy, akik részben a szerkesztőségben, részben más tudományos területen dolgoztak. Komárom vármegye történetének legterjedelmesebb fejezetét dr. Reiszig Ede, a szerkesztőbizottság tagja mellett Antal Géza református és Jánossy Lajos evangélikus esperes írta. Komárom megye 1815-1906 közötti „újabbkori történetét" Pogrányi József, a vármegye tiszti főügyésze foglalta össze. Ebben a részben történelemről kevés szó esik. Méltatlanul röviden foglalkozott a szabadságharccal, a kiegyezéssel. Befejezésként megemlítette // Rákóczi Ferenc hamvainak 1906-ban történő hazahozatalát. A „Törvénykezés" című fejezet írójában is őt tisztelhetjük. Teljesen indokolatlan ennek a dolgozatnak a közlése a monográfiában. Komárom vármegye községei című fejezet Vendé Aladárnak, a kötet szerkesztőjének a munkája, melyben részletesen szólt a Csallóközi, a Gesztesi, a Tatai, az Udvardi járás minden községéről. Dr. Reiszig Edéhez hasonlóan felhasználta Csánki Dezső, Fényes Elek, Fejér György, Knauz Nándor, a Millennium története I—

II., Pesty Frigyes, a Pannonhalmi Szent Benedek-rend története, Pauler Gyula, Ráth Károly és Wenczel Gusztáv müveit az egyes községek történetének megírásához. A népesség és a lakóházak számát az 1900-as népszámlálás alapján adta meg. A településekről írt fejezet forrásmunkaként napjainkban is használható. Múltat idézőek a nemesi kúriákról, kastélyokról készített műmellékletek. Ezek ismeretében rádöbbenhetünk arra, hogy mit pusztítottunk el a második világháború után. Külön tanulmányt írt Komárom városról Rovács Albin, aki Komáromban született. Ügyvéd, szolgabíró is volt, s egy időben a Komáromi Lapokat is szerkesztette. A Komáromról szóló fejezet megírásakor a város levéltárosaként dolgozott. A közigazgatás ismertetése mellett elsősorban a város lakosait ért járványokról, földrengésekről, a város középületeiről tesz említést. A szerző indokolta, hogy miért röviden írt a városról. „A mi e fejezet keretébe beilleszthető, az múltjának csak rövid ismertetése, közállapotainak főbb vonásokban való leírása lehet. " Megjegyezzük, hogy a szerző dolgozata megírásakor nem használta fel Gyulai Rudolf, Klapka György, Szinnyey József, Takács Sándor 1908-ig megjelent írásait. Pápay Ernő személyében budapesti tanár írta meg a Komárom vármegye népe c. dolgozatot. Kár, hogy nem vállalkozott dr. Bátky Zsigmond, a kiváló néprajzkutató c fejezet megírására. De szakmailag a tanulmány ellenőrzését ő végezte. A szerző az első mondatával már igyekezett igazolni a megye néprajzi színtelenségét. „Komárom vármegye néprajzi tekintetben, - hogy közhellyel éljünk-nem tartozik az ún. .érdekes' vagy .színes' vármegyék közé. " Ez az értékelés közrejátszott abban, hogy Komárom megye néprajzát hosszú évtizedekig nem kutatták. A tizenkét oldalas tanulmány bemutatja a megye népi építkezését, a házak berendezését és a nemzetiségeket. Fényképekkel és színes mellékletekkel illusztrálva részletesebben írt Hetény, Martos, Szentpéter népviseletéről. A szerzőnek azt az állítását, hogy „A Duna a megyét éppen derékban vágja keresztül s ezzel egyszersmind két néprajzi félre is osztja azt" - az újabb néprajzi kutatások megcáfolták. A mezőgazdaság, állattenyésztés részt Ruisz Gyula, a kisbéri ménesbirtok igazgatója, a később megjelent Bábolna a magyar szabadságharc idején c. tanulmány szerzője írta. Hasznos, hogy a tanulmány végén közölte Komárom megye nagyobb gazdaságait. A mezőgazdasági fejezeten belül az erdészet adatait Osváth Gyula író összegezte. Az ipar, kereskedelem fejezetet Fischer Elemér iparfelügyelő, a tatabányai bányászatról szóló részt pedig Szende Lajos vezérigazgató alkotta meg. Napjainkban is használható a megye fontosabb ipartelepcinek felsorolása, és működésének ismertetése. 31