Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.
Sziglerék nyomtatványai között kevés a tankönyv, ezek többsége is az első két évtized terméke, az 1880-as években már egy ilyen müvet sem nyomtattak. Szintén kevés az ifjúsági irodalom, s az is jórészt fordítás. A szépirodalmi tárgyú müvek száma igen csekély. Igazán kiemelkedő szerző, irodalomtörténeti jelentőségű író, költő nincs a megjelent könyvek szerzői között. E csoportból csak Beöthy László (1825-1857) komáromi református családban született író, az 1850-es évek kedvelt és ünnepelt humoristája Puncs (1853, 1854, 1855) című kötetei érdemelnek említést. Jellemző azonban, hogy Beöthy többi müvei még életében és halála után is pesti kiadók, nyomdászok révén jelentek meg. Nem szólván az író fejedelemmé lett Jókai műveiről. Színészet-történeti mű csak egy, de a szaktudomány - és helytörténeti szempontból annál jelentősebb munka került ki Ziegler Károly nyomdájából. Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története című írás a Komáromi Lapokban való folytatólagos közlést követően, füzet alakban, négy részletben, külön lenyomatként látott napvilágot. Ezzel kapcsolatban Szinnyei több levelet is váltott Tuba Jánossal, a Komáromi Lapok szerkesztőjével. Szinnyei e leveleiből nyomon követhető a mű születése, a megjelent írásokra való reagálások kommentálása, de képet alkothatunk a „góhangya" következetes gyűjtőszenvedélyéről és a tudomány iránti elkötelezettségéről is. 20 A komáromi Szigler nyomda történeti forrásértékű nyomtatványai a színlapok, amelyek gyűjtésére Szinnyei is számtalanszor buzdította földijeit. Az ő szintézisének folytatását ma megírni hosszú időre szóló feladatot jelent, s éppen a színlapokat, mint forrásokat tekintve további széleskörű kutatást igényel. A városnak a múlt század második felében nem volt önálló társulata, de számos vándortársulat lépett fel itt. 1850-90 között több mint 700 előadást hirdető színlap maradt fenn, amelyek bizonyítják, hogy az egyetemes magyar színészet történetének egyik müvelődéstörténetileg is igen jelentős fejezete íródott Komáromban. 21 Komáromban a XIX. század második felében a Szigler nyomda mellett két kis üzem működött még. A nyolcvanas években alakult és került új tulajdonosokhoz Komáromban Grósz Jakab könyvkereskedő (1880-90) és Merkl Alajos (1881-1890) kis nyomdája. Mindkettő rövid életű volt, csak kisebb nyomtatványaik maradtak fenn. Nem jelentettek konkurenciát Ziegler nyomdájának, de megjelenésük mutatta, hogy az általános gazdasági fejlődés talaján már három nyomda is meg tudott élni. Jelentős különbség volt azonban profiljukban, felszereltségükben. E két apró üzem nem vállalkozhatott rendszeres lapnyomtatásra, keletkezésüktől más kiegészítő tevékenységet is folytattak tulajdonosaik. Az általuk nyomtatott kiadványok kiegészítették Ziegler üzemének profilját. Grósz Jakab 1880-ban alapította üzemét, amely 1882-ben egy amerikai, úgynevezett „á la minute" sajtóval dolgozott. Berendezése csak az 1886. évi tulajdonosváltás után bővült egy gyorssajtóval. Ebben az évben Grósz Jakab fia, Grósz Sándor vette át a céget, amely az 1889. október 15-i állapot szerint már csőd alatt állt. Nem tudni pontosan, mikor - talán 1890 körül - a vállalat özvegy Krausz Ignácné birtokába került. 1894-1913 között Schönwald Tivadart volt, majd 1913-tól Spitzeréké lett. Spitzer Béla - Szent István nyomda néven a Nádor utcai nyomdájának fióküzemét működtette, a Klapka tér keleti oldalán lévő, Komáromi Első Takarékpénztár által 1884-ben építtetett kétemeletes bérház földszintjén. 22 A Grósz nyomda működését az említett tíz évben összesen 20 db kisebb-nagyobb munka reprezentálja. Kiadványaik csak magyar nyelven készültek. Van közöttük hivatalos nyomtatvány (5 db), polgári és szakmai egyletek alapszabályai és évi jelentései ( 6 db), kisebb meghívók, árjegyzékek (4 db) és alkalmi kiadványok (5 db). Jelentősebb munkái: Paal Gyula: Téli esték című, verseket és elbeszéléseket tartalmazó szépirodalmi kötete (1881) 23 , Ányos Lajos takarékpénztári 127
