Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.

Sziglerék nyomtatványai között kevés a tankönyv, ezek többsége is az első két évtized termé­ke, az 1880-as években már egy ilyen müvet sem nyomtattak. Szintén kevés az ifjúsági iroda­lom, s az is jórészt fordítás. A szépirodalmi tárgyú müvek száma igen csekély. Igazán kiemelkedő szerző, irodalomtörté­neti jelentőségű író, költő nincs a megjelent könyvek szerzői között. E csoportból csak Beöthy László (1825-1857) komáromi református családban született író, az 1850-es évek kedvelt és ün­nepelt humoristája Puncs (1853, 1854, 1855) című kötetei érdemelnek említést. Jellemző azon­ban, hogy Beöthy többi müvei még életében és halála után is pesti kiadók, nyomdászok révén je­lentek meg. Nem szólván az író fejedelemmé lett Jókai műveiről. Színészet-történeti mű csak egy, de a szaktudomány - és helytörténeti szempontból annál je­lentősebb munka került ki Ziegler Károly nyomdájából. Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története című írás a Komáromi Lapokban való folytatólagos közlést követően, füzet alakban, négy részletben, külön lenyomatként látott napvilágot. Ezzel kapcsolatban Szinnyei több levelet is váltott Tuba Jánossal, a Komáromi Lapok szerkesztőjével. Szinnyei e leveleiből nyomon követhető a mű születése, a megjelent írásokra való reagálások kommentálása, de ké­pet alkothatunk a „góhangya" következetes gyűjtőszenvedélyéről és a tudomány iránti elkötele­zettségéről is. 20 A komáromi Szigler nyomda történeti forrásértékű nyomtatványai a színlapok, amelyek gyűj­tésére Szinnyei is számtalanszor buzdította földijeit. Az ő szintézisének folytatását ma megírni hosszú időre szóló feladatot jelent, s éppen a színlapokat, mint forrásokat tekintve további szé­leskörű kutatást igényel. A városnak a múlt század második felében nem volt önálló társulata, de számos vándortársulat lépett fel itt. 1850-90 között több mint 700 előadást hirdető színlap maradt fenn, amelyek bizonyítják, hogy az egyetemes magyar színészet történetének egyik mü­velődéstörténetileg is igen jelentős fejezete íródott Komáromban. 21 Komáromban a XIX. század második felében a Szigler nyomda mellett két kis üzem műkö­dött még. A nyolcvanas években alakult és került új tulajdonosokhoz Komáromban Grósz Ja­kab könyvkereskedő (1880-90) és Merkl Alajos (1881-1890) kis nyomdája. Mindkettő rövid éle­tű volt, csak kisebb nyomtatványaik maradtak fenn. Nem jelentettek konkurenciát Ziegler nyom­dájának, de megjelenésük mutatta, hogy az általános gazdasági fejlődés talaján már három nyomda is meg tudott élni. Jelentős különbség volt azonban profiljukban, felszereltségükben. E két apró üzem nem vállalkozhatott rendszeres lapnyomtatásra, keletkezésüktől más kiegészítő tevékenységet is folytattak tulajdonosaik. Az általuk nyomtatott kiadványok kiegészítették Ziegler üzemének profilját. Grósz Jakab 1880-ban alapította üzemét, amely 1882-ben egy ame­rikai, úgynevezett „á la minute" sajtóval dolgozott. Berendezése csak az 1886. évi tulajdonos­váltás után bővült egy gyorssajtóval. Ebben az évben Grósz Jakab fia, Grósz Sándor vette át a céget, amely az 1889. október 15-i állapot szerint már csőd alatt állt. Nem tudni pontosan, mi­kor - talán 1890 körül - a vállalat özvegy Krausz Ignácné birtokába került. 1894-1913 között Schönwald Tivadart volt, majd 1913-tól Spitzeréké lett. Spitzer Béla - Szent István nyomda néven a Nádor utcai nyomdájának fióküzemét működtet­te, a Klapka tér keleti oldalán lévő, Komáromi Első Takarékpénztár által 1884-ben építtetett két­emeletes bérház földszintjén. 22 A Grósz nyomda működését az említett tíz évben összesen 20 db kisebb-nagyobb munka rep­rezentálja. Kiadványaik csak magyar nyelven készültek. Van közöttük hivatalos nyomtatvány (5 db), polgári és szakmai egyletek alapszabályai és évi jelentései ( 6 db), kisebb meghívók, árjegy­zékek (4 db) és alkalmi kiadványok (5 db). Jelentősebb munkái: Paal Gyula: Téli esték című, verseket és elbeszéléseket tartalmazó szépirodalmi kötete (1881) 23 , Ányos Lajos takarékpénztári 127

Next

/
Thumbnails
Contents