Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Fűrészné Molnár Anikó: Komárom-Esztergom megye iskoláinak történeti dokumentumai, tárgyi emlékei a Tatabányai Történeti és Ipartörténeti Múzeum Iskolamúzeumában.
csak így van tudomásunk. Gyakran megörökítették ugyanis a legapróbb települések iskoláját is, mint az egyetlen helyi nevezetességet a templom mellett. A tankönyvek és a tanári segédkönyvek képezik az iskolatörténeti gyűjtemény egyik legnagyobb és talán legteljesebb egységét. Az iskolatípusok, és azon belül tantárgyak szerint csoportosított tankönyvek sorozata szinte teljesnek mondható. Részét képezik e gyűjteményegységnek a tanári segédkönyvek, módszertani utasítások, tanmenetek, iskolai és tanári évkönyvek, pedagógiai, neveléselméleti munkák, de a gyermek és ifjúsági szépirodalom is. Az iskolatörténeti gyűjteményen belül külön folyóiratgyűjteménnyel rendelkezünk. 1945 előtti és utáni pedagógiai folyóiratok, tanári módszertani folyóiratok, ifjúsági folyóiratok, minisztériumi közlönyök, tudományos és kulturális folyóiratok tartoznak ebbe az egységbe. Az iskolák történetével és működésével kapcsolatos iratanyag a legdinamikusabban növekvő gyűjtemény egységek közé tartozik. Ezek az írásos dokumentumok rendkívüli jelentőséggel bírnak. Az évek során igen sok írott emlék összegyűjtésére nyílt lehetőségünk. Jelentős egységet képviselnek az egyes iskolákhoz kapcsolódó iratok. A tanítók, tanárok hivatalos és személyi irataiból egy-egy pedagógus életpályájára, de az adott korszak iskolai viszonyaira, oktatási-nevelési gyakorlatára is jellemző képet kaphatunk. A tanulókkal összefüggő emlékek, iratok ugyancsak alkalmasak jellemző és általánosítható következtetések levonására. Amellett, hogy e dokumentumok a nevelés- és iskolatörténeti kutatások számára forrásul szolgálnak, kiállítások céljára is alkalmasak. Az összegyűjtött anyagokból 1987. május 18-án nyitottuk meg első hosszú távú időszaki kiállításunkat: Az elemi népoktatás megyei emlékei a két világháború közötti időszakban címmel. Témaválasztásunkat az indokolta, hogy oktatástörténeti gyűjteményünknek ez volt a leggazdagabb egysége. A kiállítás helyszíne is ideális volt, hiszen múzeumunknak ez az épülete egészen az 1970-es évekig folyamatosan iskolaként működött (Gellért tér). A volt oktatási intézmény alaprajzának megfelelően olyan kiállító-helyiséget nyertünk, amelynek két szembenálló terme időszaki, harmadik, belső szobája pedig állandó kiállítás megrendezését tette lehetővé. Állandó kiállításként egy régi osztálytermet rekonstruáltunk, mely az 1920-as évek hangulatát idézi. E tárgyegyüttes kiállításunk legsikeresebb és a látogatók által is legkedveltebb része. E teremből egy kis szertár nyílik, ahol elemi népiskolai matematikai, fizikai szemléltetőeszközöket mutatunk be. Az iskola folyosója is korhű hangulatot idéz. 1992 májusában kezdtük meg tantárgytörténeti kiállítássorozatunkat, melyet a magyarországi olvasás- és írástanítás történetét 1777-től napjainkig bemutató kiállítással indítottunk. Ezt követte 1994 szeptemberében „Az énektanítás története 1777-től napjainkig" című kiállításunk. Az „1000 éves a magyar iskola" rendezvénysorozatához kapcsolódva pedig 1995 szeptemberében két új kiállítás készült el: a rajz- és a földrajztanítás történetét feldolgozó kiállítások. A kiállítások anyagát tantárgytörténeti katalógussorozatban is feldolgoztuk és megjelentetjük a közeljövőben. A kiállítások eredményességét, rangját az is bizonyítja, hogy 1995 őszétől az olvasás-, az írás- és az énektanítás története témájú kiállítások bemutatására kerültek a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. A kiállításokról a magyar iskola milleniuma alkalmából megjelent „1000 éves a magyar iskola" című könyvben is olvashatunk. Iskolatörténeti kiállításainkhoz többféle hasznosítási lehetőséget is kidolgoztunk. Rendszeresek az itt tartott pedagógus továbbképzések. Az 1920-as éveket idéző osztályterem régi tanítási órák helyszíne. Rendhagyó történelemóra keretében feldolgoztuk a második világháború történetét, amelyről szerkesztett videofilm is készült, s megyénk több iskolájában ma is felhasználják az oktatásban. Népszerűek a lapozok; egy-egy korszak legértékesebb tankönyvének másolatai, amelyek így közvetlen ismereteket nyújtanak. 121
