Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Zombori István: A múzeum szerepe a helytörténeti kutatás összehangolásában

szakra vonatkozó kéziratos rajzok, vázlatok, metszetek listái, valamint eredeti példányai. Ezeket az anyagokat természetesen szintén a közgyűjtemények valamelyikében, sőt valószínűleg a három közgyűjteményben együttesen őrzött anyag segítségével lehet elkészíteni. Ehhez szükséges mindenféle mutatók elkészítése, de legfőképpen az, hogy a három közgyűjtemény feltárja és legalább a nyilvántartás szintjén egyesítse az ott őrzött anyagot. Ezek a képeslapok, illetve a már említett régi városképek, veduták, metszetek felbecsülhetetlen forrásai és segédletei a mai városrendezésnek, egy-egy háztömb, utcarészlet vagy tér, napjainkban történő olyan fajta rendezésének, amely szeretné a korabeli állapotokat is figyelembe venni, és az időközben történt átépítések, átalakulások után valamiféle századfordulós, esetleg múlt századi képet rekonstruálni a lehetőségek szerint. De felhasználhatóak a színes képeslapok arra is, hogy az idők folyamán eltorzított régi épületek homlokzatát az eredeti módon vagy azt megközelítően állítsák helyre. Az ún. szocialista építés korszakában előszeretettel alkalmaztak szép régi épületeken emeletráépítést, szüntettek meg míves nyílászárókat, kicserélve alumínium vagy primitív, vas nyílászárókra a régi szép keményfaszerkezeteket. Mindezek mai igényes helyreállítása nem képzelhető el az előbb említett képeslapok, illetve metszetek ismerete nélkül. Az igazi természetesen az, és számos jó példa mutatható ki országosan, ha ezeket a városképeket, metszeteket, illetve a képeslapokat valamiféle kiadványban össze lehet gyűjteni, és az érdeklődők (mind a turisták, mind a városlakók) részére megvásárolható, elvihető módon kiadni. Külön említést kell tenni a városok életében meghatározó forrástípust képező nyomtatott anyagokról, elsősorban a plakátokról, illetve azokról a falragasszerű hirdetményekről, illetve szórás révén terjesztett, kisebb méretű anyagokról, amelyek az adott település közéletére meghatározóak voltak. Egyrészt a sport és kulturális jellegű plakátokra, másrészt a város önkormányzata által hivatalos közlések céljára kijelölt felhívásokat, hirdetményeket, illetve előírásokat és kötelező érvényű helyi rendeleteket tartalmazó plakátokra gondolunk. Ezek szintén jól ismertek a közgyűjtemények őrzői előtt, természetesen az is, hogy ezek áttekintése, nyilvántartásba vétele és valami mutatórendszerrel való feltárása szintén időigényes és fontos feladat. De itt is a legfőbb gondot az jelenti, hogy egyesíteni kell legalább a mutatók szintjén azt az anyagot, amely a három közgyűjteményben külön-külön föllelhető. Külön érdekes történeti, politikai szempontból az 1919-20-as időszak helyi plakát termése, továbbá az 1944-45-ös időszak, valamint az 1956-57 közti időszak plakátanyaga, hisz ezeken követhető a város politikai eseményeinek története, az egyes események „kodifikált" módon való megjelenése, illetve ide tartozik még az 1945-48 közti időszak többszöri választásainak plakátanyaga is. Mindezek feltárása és feldolgozása igen fontos a történeti, művelődéstörténeti kutatás számára. Tulajdonképpen külön előadást kellene szentelni, én egy bekezdés erejéig szeretnék azonban csak kitérni rá, a három közgyűjteményben őrzött, helyi vonatkozású fotóanyagok jelentőségére. Az elmúlt másfél-két évtizedben ennek fontosságát a hazai, szakmai körökben sikerült bebizonyítani. Kétségtelen az is, hogy talán a múzeumok azok, amelyek a legtöbbet éltek és törődtek a helyi vonatkozású fotók gyűjtésével, fel16