Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)
III. NAP - Helyismereti szekció - Dr. Horváth József: A XVI-XVIII. századi győri könyvkultúra kutatásainak tapasztalatai
Eddig közel száz irategyüttest vettem ezirányú vizsgálat alá: ezek mindegyike az 1720-as évek vége és 1799 között keletkezett. Bennük 3 nagyobb és 2 kisebb könyvjegyzéket, valamint számos apró elszórt adatot találtunk vizsgált témánkkal kapcsolatosan. A nagyobbak közül Milkovics János pápóci prépostét 1761-ben, Semberger Károlyéi 1764-ben, míg Vida László főszolgabíróét 1781-ben vetették papírra. E terjedelmes jegyzékekre itt csak néhány mondattal utalhatunk: közzétételük és alaposabb elemzésük egy terjedelmesebb tanulmányban fog megtörténni. Milkovics János 136 számozott tételből álló jegyzéke legalább 189 kötetet tartalmaz: elemzésével az állomány tartalmi, valamint formátum és nyelv szerinti megoszlásának vizsgálatára is módunk nyílik. Hasonló lehetőségeink vannak Semberger Károly 93 tételes könyvjegyzékének kutatásánál, míg Vida László 150 számozatlan tételből álló listája annyival „szegényebb", hogy a formátumot egyáltalán nem, a kötetszámot pedig csak elvétve jelöli. Közös kutatási lehetőség e jegyzékek alapján annak vizsgálata, hogy a győri Streibig nyomda kiadványai milyen mértékben voltak jelen e magánkönyvtárakban. Eddigi elemzéseink alapján úgy tűnik, hogy kb. 5-10 %-ra tehető azon művek száma, melyek forrásaink kelte előtt csak itt jelentek meg, emellett kb. ennyi olyan kiadványnyal is találkoztunk, melyeknek győri kiadása is számításba jöhet. Meg kell említenünk, hogy e jegyzékeken kézzel írott művekkel is találkozunk; különösen Vida László könyvtára tűnik ki e szempontból, akinek nyolc tétele mellett szerepel a „manuscriptus" jelző. Végül fel kell hívnunk a figyelmet arra is: ezen irategyüttesekben az inventárium mellett megtalálható az árverés jegyzőkönyve is, amiből a tételek egy részéről megtudhatjuk, hogy mennyiért keltek el, sőt néha még azt is: ki lett az új tulajdonos! Különös jelentősége van az árverési jegyzőkönyv meglétének Milkovics János könyvtára esetében: megtudjuk belőle ugyanis, hogy a könyvek közül csak 32 tétel került árverésre - a többi az oldalághoz került Koroncóra. Ezen ág hozta létre a már említett Milkovics-Zámory gyűjteményt, melyben az említett tételek egy része ma is visszakereshető. Néhányat már sikerült is megtalálnunk - Milkovics János possessorbe jegyzésével! A két kisebb könyvjegyzék közül a korábbi Fekete Imre újvárosi kapitány 1746-ban felvett inventáriumában maradt fenn. E jegyzék összesen 18 - többségében nyolcadrét formátumú - könyvre utal, melyek közül 4 német, 7-7 pedig latin ill. magyar nyelvű volt. Feltűnő, hogy három Bibliája is volt: a két magyar nyelvű közül az egyik „Molnár Editioja", míg a harmadik német nyelvű, és éppen Halle-ban, a pietista központban jelent meg - mellyel az említett Torkos András evangélikus lelkész is szoros kapcs: latban állt! Ugyancsak ott volt Fekete Imre könyvei között a Torkos által írt „Engesztelő áldozat", valamint idősebb Aachs Mihály három fontos munkája: a „Boldog Halál Szekere", valamint az tr Arany láncz" és a „Zengedező mennyei kar" - az utóbb' kettő egy kötetben! Olyan kiadást, ahol e két népszerű mű együtt jelent meg, Szelestei Nagy László hármat ismer: közülük a „Lőcse, 1726." impresszumu valójában Győrött jelent meg 1734-ben, Streibig betűivel - amint azt ugyanő meggyőzően bizonyította! Lehet, hogy ez volt meg Fekete Imre könyvtárában? A hét latin nyelvű munka közül csupán Cicero leveleinek meglétére hívnánk fel a figyelmet, mely - amint arra Tóth 11
