Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Bibliográfiai szekció - Dr. Korompai Gáborné: A Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának kézirattáráról

lógusa, amelyben egységes betűrendben találhatók mindazok a személy- és helynevek, valamint tárgyszavak, amelyek a kéziratok tartalmához keresési szempontot adnak. A disszertációk és színháztörténeti dokumentumok kivételével minden kézirat feldolgozásának szisztémája megegyezik a professzori hagyatékok feldolgozásának módszerével. A professzori hagyatékok nagy részét ajándékképpen kaptuk, kisebb hányada vásárlás útján került a kézirattár tulajdonába. A szerzeményezés módjától függetlenül megállapodunk a családdal a kéziratos hagyaték használtatási módját ületően. Az ajándékozó, örökös vagy jogutód kívánságait, kikötéseit írásban rögzítjük, és az adott személyi fondhoz csatoljuk. Minden esetben szigorúan őrködünk afölött, hogy a használók betartsák az előírásokat. Egyetemünk sok kiváló tanárának hagyatéka - részben vagy teljességében - megtalálható kézirattárunkban. A földrajztudomány jelesei közül Milleker Rezső, Márton Béla és Kádár László hagyatékát őrizzük, a múlt kutatói közül Rugonfalvy Kiss István, Varga Zsigmond, Ballá Lajos kézirataitA nyugati nyelvek tanárai közül Hankiss János, Országh László, Gárdonyi Sándor hagyatéka került kézirattárunkba. A munkánkat ismerő és értékelő tanárok közül többen adták át megőrzésre, vagy helyezték letétbe kézirataik egy részét, így például levelezése válogatott darabjait és a Nyári Egyetem igazgatásával kapcsolatos iratait a közelmúltban ajándékozta gyűjteményünknek Némedi Lajos professzor. Más személyi fondok az írók, újságírók, művészek, történészek és nem természettudósok hagyatékát tartalmazzák. A kézirattár gyűjtőkörének regionális határt nem szabtunk, csak vásárlás esetében ragaszkodunk ahhoz, hogy a kézirat keletkezése vagy tárgya kapcsolódjék szűkebb pátriánkhoz; az egyetemhez, a városhoz, a megyéhez. MS jelzetű gyűjteményünket jelenleg 245 kézirattári fond alkotja. Egyes fondokon belül több száz, sőt van, amelyben több ezer tétel található. A gyűjtemény nagyobb részben személyi fondokból áll, más részét az azonos proveniencia vagy tárgykör foglalja egységbe. Ilyen például a Debreceni l,yári Egyetem fond ja, amely több forrásból gyűlt össze, de azonos tárgyi egységet alkot, szemben olyan kézirat-együttesekkel, amelyek különböző tárgyúak, de azonos gyűjtőktől vásároltuk, vagy megállapíthatóan azonos helyről származnak. A proveniencia számontartása különösen fontossá vált nagy múltú, hagyományos gyűjtemények felszámolása, szétszóratása után. A magyar könyv- és könyvtártörténetben bekövetkezett erőszakos és tragikus eseményeket nem tudjuk meg nem történtté tenni, de hatásában enyhíthetjük azáltal, hogy a megőrzött darabok - könyvek vagy kéziratok - történetét számontartjuk, s ezzel elősegítjük a hazai könyv- és könyvtártörténet múltjának rekonstruálását, mellyel nemzeti önbecsülésünknek is tartozunk. Tisztelettel gondolhatunk azokra az elődeinkre, akik az állami tulajdonba vett ömlesztett értékek megmentésén fáradoztak, felbecsülhetetlen szolgálatot téve az utókor63