Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

II. NAP - Dr. Turbuly Éva: Önkormányzati levéltárak és a helytörténetírás

népszavazással döntött arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz kíván csatlakozni, a város történeti múltjára hivatkozva fejtett ki propagandát az anyaország érdekében. Tulajdonképpen legismertebb munkája, a Sopron szabad királyi város története című, 13 kötetes okmánytár is a szavazásnak köszönhető, mivel a törvényhatósági bizottság a szerencsés kimenetel feletti örömében - már az első kötet megjelenését követően - határozatüag mondta ki, hogy a város történetét megíratja, vállalva a felmerülő költségeket. Házi vagyonos polgárként, konvent tagként a későbbiekben is hozzájárult a várospolitika alakulásához. Sopronba kerülésének pillanatától megfeszítetten dolgozott. Elkezdte a gazdag középkori anyag rendezését, feltárását, 1921 és 1943 között két sorozatban, az említett 13 kötetben publikálta a Mohács előtti okleveles anyagot. A sorozat a várostörténészek kézikönyvének számít Magyarországon. Másik állandóan forgatott munkája a csak 1982-ben megjelent Soproni polgár csal adok, amely az 1535 és 1848 között a városban élő polgárok adattára, 60 éves gyűjtőmunka eredménye. Megírta a Soproni Levéltár történetét, levéltárelméleti kérdésekkel is foglalkozott. Munkásságáért 1938-ban az Akadémia levelező tagjává választották. 1938-tól tagja volt a meginduló Soproni Szemle szerkesztőbizottságának. Mollay Károly, a mai főszerkesztő véleménye szerint a folyóiratot tulajdonképpen Házinak kellett volna létrehoznia, ő azonban individuális emberként saját munkáiba fektette minden erejét, így a Szemlében viszonylag keveset publikált. Szervezőként egy nagyobb rendezvény, a Magyar Történelmi Társulat vándorgyűlésének megszervezése fűződik a nevéhez 1932. február 13-14-én. Emellett számtalan alkalommal tartott előadást a városban szép számmal található, nagy múltú körök, egyesületek, egyletek meghívásának eleget téve. Több könyv, számtalan kisebb-nagyobb tanulmány jelent meg Házi Jenő tollából Sopron egyház- és zenetörténetéről, gyógyszerészeiéről, a városi polgárjog megszervezéséről, igazán maradandó értéket azonban forráspublikációival hozott létre. A megszavazott várostörténeti monográfia azonban nem készült el, s ez egyben Házi egyszemélyes munkálkodásának korlátait is jelzi. Egy ember - bármilyen szorgalmas volt - emberöltőnyi munkájával csak az alapok lefektetését kezdhette el. Munkássága így is példaértékű, bizonyítja, milyen meghatározó egy-egy kiemelkedő személyiség szerepe a város, a régió történeti kutatásainak elindításában, milyen fontosak az alapkutatások, ahol a levéltáros tud a legeredményesebben tevékenykedni, segítve a feldolgozások megszületését. Utódai alatt az intézmény változó, gyakran nehéz időkben látta el mindennapos feladatait. Az 1960-as években történeti olvasókönyv és egy vegyes tanulmány, forrásközlő kötet készült el az akkori igazgató, Horváth Zoltán munkájaként, aki emellett a háború után 1958-ban újrainduló Soproni Szemle szerkesztőbizottságának tagja, állandó szerzője volt. A 70-es években kollégáival állandó várostörténeti kiállítást hozott létre. 57