Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

II. NAP - Tuba László: Győr-Moson-Sopron megye közgyűjteményeinek együttműködése

TUBA LÁSZLÓ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZGYŰJTEMÉNYEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Mosón megye önállósága a trianoni béke következtében 1923-ban megszűnt, s a ma­radék megyékből létrejött Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. Ez az alakulat a második világháború végéig viselte nevét, az új demokrati­kus közigazgatás megszervezésekor Győr-Moson megye lett egészen addig, amíg 1950­ben a történeti Sopron megye maradékával összevonva létrejött Győr-Sopron-Moson­Sopron megye. Még az 1950 utáni magyar megyék között is sajátos, hogy a létrejött megye terüle­tén maradt mindhárom megyeszékhely, amelyek a könyvtár mellett múzeummal és le­véltárral is rendelkeztek. Áttekintésemben Sopronnal nem foglalkozom, megteszik azt helyettem a házigazdák. A történeti visszatekintésre azért volt szükség, hogy hallgató­immal érzékeltessem a közgyűjtemények sajátos felállását, ami természetesen kihatás­sal van gyűjteményük alakítására és mai szolgáltatásaikra. A könyvtárak mindenütt a helyi önkormányzat fenntartásában vannak, a megyei könyvtárat a megyei önkor­mányzat tartja fenn a központosított múzeumi és a levéltári szervezettel együtt. Mú­zeum Csornán és Kapuváron is működik a megyei múzeumi szervezetben, levéltár csak a három egykori megyeszékhelyen. 1994-ben Győr ismét külön múzeumot és levéltárat hozott létre, a megyei szervezeteken kívül önálló városi gyűjteményekként. Én ugyan itt közgyűjteményeket emlegetek a hagyományos szóhasználattal, bi­zonytalanná tesz azonban a közművelődési könyvtárakat illetően az a tény, hogy a kö­zelmúltban lezajlott minisztériumi átszervezés eredményeként a múzeumok és a levéltárak nagyságuktól függetlenül az MKM Kulturális Örökség főosztályához tartoz­nak, míg a közkönyvtárak a megyei könyvtáraktól „lefelé" a közművelődési főosztály­hoz. Tehát a megyei és a városi könyvtárak jelentős helyismereti gyűjteményük elle­nére sem fértek bele a kulturális örökségbe. Győr-Moson-Sopron megye városi könyv­tárai közül Kapuvár és Csorna helyismereti gyűjteménye az ismert történelmi tények miatt is szerényebb. Együttműködés Könnyen belátható, hogy a sikeres és folyamatos helyismereti együttműködésnek az intézményi feltételeken (gyűjtemény, költségvetés) túl, szubjektív összetevői is van­nak. Mindenekelőtt az szükségeltetik, hogy a könyvtárosok, muzeológusok és levéltá­rosok között legyenek aktív kutatók, akik érdeklődnek a helyismeret iránt, használják a gyűjteményeket, és igény van bennük a közlésre. Fontos a szakmai belátás, a másik fél megbecsülése, tisztelete, és nagyon fontos a személyes kapcsolat. Nemcsak a veze­tők, hanem a munkatársak között is. Az együttműködést ugyan el lehet rendelni jog­szabállyal, utasítással is, az igazi azonban a napi munkában önként alakul ki. Emlékezzünk csak, hogy mennyi foganatja lett a hetvenes-nyolcvanas években megje­53

Next

/
Thumbnails
Contents