Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)
II. NAP - Tuba László: Győr-Moson-Sopron megye közgyűjteményeinek együttműködése
TUBA LÁSZLÓ GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE KÖZGYŰJTEMÉNYEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Mosón megye önállósága a trianoni béke következtében 1923-ban megszűnt, s a maradék megyékből létrejött Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye. Ez az alakulat a második világháború végéig viselte nevét, az új demokratikus közigazgatás megszervezésekor Győr-Moson megye lett egészen addig, amíg 1950ben a történeti Sopron megye maradékával összevonva létrejött Győr-Sopron-MosonSopron megye. Még az 1950 utáni magyar megyék között is sajátos, hogy a létrejött megye területén maradt mindhárom megyeszékhely, amelyek a könyvtár mellett múzeummal és levéltárral is rendelkeztek. Áttekintésemben Sopronnal nem foglalkozom, megteszik azt helyettem a házigazdák. A történeti visszatekintésre azért volt szükség, hogy hallgatóimmal érzékeltessem a közgyűjtemények sajátos felállását, ami természetesen kihatással van gyűjteményük alakítására és mai szolgáltatásaikra. A könyvtárak mindenütt a helyi önkormányzat fenntartásában vannak, a megyei könyvtárat a megyei önkormányzat tartja fenn a központosított múzeumi és a levéltári szervezettel együtt. Múzeum Csornán és Kapuváron is működik a megyei múzeumi szervezetben, levéltár csak a három egykori megyeszékhelyen. 1994-ben Győr ismét külön múzeumot és levéltárat hozott létre, a megyei szervezeteken kívül önálló városi gyűjteményekként. Én ugyan itt közgyűjteményeket emlegetek a hagyományos szóhasználattal, bizonytalanná tesz azonban a közművelődési könyvtárakat illetően az a tény, hogy a közelmúltban lezajlott minisztériumi átszervezés eredményeként a múzeumok és a levéltárak nagyságuktól függetlenül az MKM Kulturális Örökség főosztályához tartoznak, míg a közkönyvtárak a megyei könyvtáraktól „lefelé" a közművelődési főosztályhoz. Tehát a megyei és a városi könyvtárak jelentős helyismereti gyűjteményük ellenére sem fértek bele a kulturális örökségbe. Győr-Moson-Sopron megye városi könyvtárai közül Kapuvár és Csorna helyismereti gyűjteménye az ismert történelmi tények miatt is szerényebb. Együttműködés Könnyen belátható, hogy a sikeres és folyamatos helyismereti együttműködésnek az intézményi feltételeken (gyűjtemény, költségvetés) túl, szubjektív összetevői is vannak. Mindenekelőtt az szükségeltetik, hogy a könyvtárosok, muzeológusok és levéltárosok között legyenek aktív kutatók, akik érdeklődnek a helyismeret iránt, használják a gyűjteményeket, és igény van bennük a közlésre. Fontos a szakmai belátás, a másik fél megbecsülése, tisztelete, és nagyon fontos a személyes kapcsolat. Nemcsak a vezetők, hanem a munkatársak között is. Az együttműködést ugyan el lehet rendelni jogszabállyal, utasítással is, az igazi azonban a napi munkában önként alakul ki. Emlékezzünk csak, hogy mennyi foganatja lett a hetvenes-nyolcvanas években megje53