Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

II. NAP - ifj. Sarkady Sándor: A mozgófilm szerepe a helytörténeti munkában

ifj. SARKADY SÁNDOR A MOZGÓFILM SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI MUNKÁBAN Közismert tény, hogy 100 éves idén a mozgófilm. Kevésbé ismert tény, hogy 60 éves volt a színesfilm. Két ország és két márka neve megjegyezhető: az USA Kodak Color és Németország Agfa Color filmjei. A konferencia mai napjának késői órájában olyan filmrészleteket láthatnak - némi magyarázattal - amelyeken egy város történelmi és művelődéstörténeti pillanatait rögzítette a celluloid szalag. A XX. század történetének jobb megismerését szolgálják a dokumentumfilmek és a fennmaradt filmhíradók. Véleményem szerint szerepük a helyismereti, helytörténeti tevékenységben, de az iskolai történelem oktatásban sem nélkülözhető. Jómagam könyvtárunkban nyitott történelmi órák keretében szoktam vetíteni, ugyanis az elmúlt időszakban, a XX. századi történelem oktatásához egyre gyakrabban keresik fel intézményünket a középiskolai tanárok, segítséget kérvén az oktatáshoz. Tapasztalataim azt mutatják, hogy - a hagyományos dokumentumok mellett - a mozgóképes illusztrációval a szárazabb, nehezebben érthető anyagrészek is közérthetőbbé válhatnak. Médiumként a fűmet az első világháború tette végleg elfogadottá, bár adottságaiból következő viszonylagos lassúsága miatt elsősorban dokumentáló, nevelő és propagandaszerepe erősödött fel. A Tobis Klang-féle hangtechnika alkalmazásában Magyarország szinte az első pillanattól kezdve a világ élvonalában haladt. A hangos film volt az, amely valóban felértékelte a filmek dokumentatív jellegét. Ennek éve az USA-ban 1929, Németországban 1930, de 1931-32-től nálunk is állandósult. A maga korában itt, Európában természetesen csak egy szűkebb társadalmi körnek tette lehetővé az igényes szórakozást. A Magyar Film Iroda 1924-ben jött létre. A Magyar Világhíradó az általunk kutatott korszaknak mintegy egyharmadában pedig a német UFA-tól átvett anyagokra épült. Kevésbé ismert tény, hogy az emberiség eddigi legnagyobb megrázkódtatása, a II. világháború dokumentálása már többségében színes nyersanyagra készült. A magas szerzői jogdíjak miatt, és üzleti megfontolásból azonban még most, 50 évvel az események után is keveset és nehezen lehet látni belőlük eredetiben. Hogy mégis léteznek, ezt bizonyítom a saját gyűjtésből származó bejátszásokkal is. Néhány éve merült fel az az ötlet, hogy utánajárjunk mit őrzött meg számunkra a MFI, amely köztudottan óriási anyaggal rendelkezik. A mozgókép alapítvány támogatásával vette kezdetét a helyismereti gyűjtőmunka. Rendszeresen feljártunk Pestre, és az MFI katalógusaiban történt válogatás után vágóasztalra kértük a talált anyagot. Az anyaggyűjtés az 1921-1978 között készült filmeket ölelte fel. Gyűjteményünk eddigi anyaga 4 óra 4 percnyi film. 51