Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

II. NAP - Vasné Mészáros Katalin: Helyismereti adattár - Helyismereti hasznos információs tár

1. Név: Igazgatási név, igazgatási területek nevei, helységnevek gazdasági és természetföldrajzi helyek 2. Névváltozat: Elterjedt forma, változat Földrajzi jellegű jelzővel ellátott változat 3. Egységesített földrajzi név 4. Adattípus 5. Magyarázatos utaló A település egységesített neveire utalhatunk. 6. A kötődés tartalma A nagyobb közigazgatási területekhez, földrajzi tájegységekhez, gazdaságföldrajzi tájegységekhez, helységekhez való kötődését jelöljük. A közigazgatási terület adatait felvesszük, a település rövid történetét leírhatjuk. A hely etimológiáját, legendáit közölhetjük. Az adat tartalmi osztályozása. Egységesített földrajzi név Típusa: - közigazgatási név - természetföldrajzi név - gazdaságföldrajzi hely 7. Megjegyzés az adatokra, az adatforrásokra 8. Adatforrás Azokat a forrásokat jelöljük, amelyek bibliográfiai tételeihez nem tudjuk kapcsolni a földrajzi nevet, mint annak tárgyát. Formája: Lsd. helyi személynél Példa az adatgyűjtésre, rögzítésre 1. Kiskunfélegyháza 2. Félegyháza, Kkf., 3. Kiskunfélegyháza (város) 4. Földrajzi név 5. Félegyháza (település) (1389-1743) 6. Bács-Kiskun megye harmadik legnagyobb városa. Területe 25631 ha, népessége 34220 (1994) fő stb. A Kiskunsági-Löszöshát települése stb. Története: Először a XIII. században betelepült kunok alapították, majd a török hódoltság alatt elpusztult és „puszta Félegyháza" néven szerepelt. Másodszor 1743-ban Jászfényszaruból és Üllőről kirajzott telepesek alapították, stb. Nevének eredete: 1389: Feelegyháza 1487: Egy félig ledőlt toronyra, templomra utal stb. 48