Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

II. NAP - Győri Erzsébet: A helyismereti munka korszerűsítési szükségessége a gyűjtőkör meghatározásában

GYŐRI ERZSÉBET A HELYISMERETI MUNKA KORSZERŰSÍTÉSI SZÜKSÉGESSÉGE A GYŰJTŐKÖR MEGHATÁROZÁSÁBAN 1994-ben Vácott, ugyanezen a napon, a helyismereti munka általános helyzetét tárgyalva, a gyűjtemékyékről szólva meg kellett említenünk a gyűjtőköri megújulás hiányát, azt tehát, hogy újra kell gondolnunk az általános könyvtárak gyűjtőköreit. Most, amikor ugrásszerűen megnőtt a dokumentumok félesége és mennyisége, a dokumentumpiacon alig lehet tájékozódni a meglódult folyóirat- és hírlapkiadás termékei között, a városi televíziók és kábeltévék öntik az adott településre vonatkozó híreket, híradásokat, riportokat, az örvendetes számban születő civilszerveződések révén megnövekedett a fontos, jelesül leginkább a helyismereti gyűjteményeket érintő dokumentumok száma, úgy tűnik, hogy gyűjtőköri szabályzataink erősen átdolgozásra szorulnak. Nem mehetünk el változtatás nélkül főként az erősödő szerepkört kapott városok könyvtárainak gyűjtőköri szabályzata mellett sem, mindegyikük megújulásra, sok esetben megszületésre vár. Itt kell köszönetet mondanom annak a néhány könyvtárnak, akik válaszoltak kérésünkre, szabályzataik áttanulmányozásához azzal teremtettek lehetőséget, hogy eljuttatták hozzám egy példányát. A mindannyiunk okulására szolgáló kollegiális segítségük csak megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy a leggondosabban elkészített gyűjtőköri körülhatárolás is megújításra szorul. Minden esetben abból kell kiindulnunk, hogy az adott helyre vonatkozó dokumentumok teljességét, de méginkább az információkra vonatkozó teljességet kell magunk elé tűznünk. Ezzel együtt csupán relatív teljességről beszélhetünk, mert érdemes és szükséges figyelemmel lennünk a településen lévő más gyűjteményekre, mindenekelőtt más könyvtárakra, de a múzeumokra és levéltárakra is. A gyűjtemény határait földrajzilag, időben, tematikaüag és dokumentumtípusok szerint célszerű megszabni. Itt érdemes megjegyeznünk, hogy ez esetben sem nyelvi, sem ideológiai korlátok nem szabhatók, általános gyűjteményeink ezen részére nem vonatkozhat az elavulás sem. A történelem folyamán állandóan változó közigazgatási határok nem is egyszerű feladat elé állítják a könyvtárost. Ezt még csak tetézik a természetföldrajzi kistájegységek máig megoldatlan gondjai, ezek ugyanis általában nem esnek egybe, átnyúlnak egymáson, időnként még a megyehatárokon is. A trianoni határok menti megyéknél viszont a határon túli egykori magyar területekre is figyelnünk kell. Az elmúlt időben az a gyakorlat alakult ki többnyire, hogy a mindenkori történelmi határokat veszik figyelembe, és így gyűjtik a ma más megyéhez, vagy más országhoz tartozó területek anyagát is, vagy csupán a trianoni időhatárig gyűjtik. Ma már nem ritka a határ túloldaláról jelentkező kolléga, aki saját gyűjteményét szeretné kiegészíteni, s cserébe maga is szolgál adatokkal. Ezeken a területeken igen nagy jelentőségét látom az adatcseréknek, hogy a mindkét oldalon hiányos gyűjtemények legalább az információ szintjén, a bibliográfiai leírás formájában gazdagodjanak. 35