Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)
I. NAP - Kiss Gábor: A közgyűjtemények együttműködési gyakorlata és technikai lehetőségei
Ugyanígy folyamatban van - a kibontakozó helyismereti adatbázis építéssel összefüggésben - a képes ábrázolások feltárása; közismert, hogy mind a múzeumok, mind a könyvtárak jelentős képi, elsősorban képeslapanyaggal rendelkeznek, melynek legértékesebb része a településrészleteket, épületeket ábrázoló gyűjtemény; ezek felbecsülhetetlen értékű helytörténeti dokumentumok. Ide tartoznak tematikailag a korábbi idők hasonló témájú fa- és rézmetszetei is, melyekből már a levéltárak is őriznek példányokat. Ugyanakkor a levéltárak őrzik a legtöbb térképet, birtokmegosztási, területrendezési rajzot; úgy gondolom, hogy ezeknek - lelőhelymegjelöléssel együtt - ott a helye a helyismereti adatbázisban. Felhívom a figyelmet az újabb épületek fényképeire, a portrékra, arcképekre is - ezekből a múzeumok rendelkeznek a legtöbb példánnyal. Az adatokat a múzeumi vagy levéltári feltáró adatbázisokból lehet átvenni - ezt egyelőre egyedileg lehet csak megoldani, mert amennyire tudom, a legtöbb helyen csak most folyik ezeknek a rendszereknek a feltöltése - ráadásul elég nehézkesen is működnek, és számtalan, a tájékoztatás számára használhatatlan, belső információt is tartalmaznak (ki gyűjtötte, honnan származik, milyen papíron van stb.) A gyűjteményépítéssel kapcsolatban több helyről kaptam pozitív visszajelzést; arról értesítettek, hogy tájékoztatják egymást a beszerzésekről, különösen a ritka példányok, unikumok esetében - sőt, ahogy a kecskeméti kolléga fogalmazott „kölcsönösen segítjük egymás gyarapítását, egy-egy dokumentumhoz való hozzájutását, nem konkurens vásárlóként lépünk fel". Mindezt saját gyakorlatunkból is megerősíthetem: akár a képes ábrázolások, akár a legfrissebb szakirodalom esetében a levéltáros és a muzeológus kollégák gyakran szolgálnak nekünk információval és viszont. Több helyről jelezték azt is, hogy - leginkább hallgatólagosan, szóbeli megállapodás alapján - létezik egyfajta gyűjtőköri elhatárolódás is, tehát adott esetben a fellelt kéziratot, térképet, újságot átirányítják a másik közgyűjteményhez, mert annak profiljához jobban passzol. Mindehhez persze újfent csak elengedhetetlen a személyes jó kontaktus - ha ez bármelyik oldalon meggyengül, mindjárt az intézményes kapcsolat látja kárát. A közgyűjteményi együttműködés másik nagyon jelentős területe a közös kiadványok, újabban közös adatbázisok építése. A kiadványok részben periodikum jellegűek - ilyen például Somogyi Honismeret, mely több mint 25 éve jelenik meg a megyei könyvtár kiadásában, a többi közgyűjtemény közreműködésével; ilyen volt Zala megyében a Zalai Tükör és a Nótárius; ide tartoznak azok a levéltári, múzeumi évkönyvek is, melyekben rendszeresen helyet kapnak a könyvtárak közleményei is, például Baranya, Vas vagy Hajdú-Bihar megyében - sőt Vas megyében a szerkesztésben is részt vesznek. Ezek a periodikumok nagyon fontosak számunkra, mert állandó jelenlétükkel, folyamatos megjelenésükkel mozgásban tartják a helyi szellemi életet, terepet adnak az amatőr kutatóknak ugyanúgy, mint a profi tudósoknak. A könyvtárak itt tudják közreadni bibliográfiáikat, gyarapodási jegyzékeiket, s ha a szerkesztésben is részt vesznek, még jobb rálátásuk lehet a folyamatban lévő kutatásokra. 27