Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Zombori István: A múzeum szerepe a helytörténeti kutatás összehangolásában

részét képezik. Ezek igazán akkor jelentősek, ha az eredeti darabokat is sikerül felkutatni és valamelyik közgyűjteményben elhelyezni, de sokat jelent az is, ha a múltban ezek leírása és színes vagy fekete-fehér rajza is elkészült. Mindez a kutatás folyamán összeállítható és beszerezhető. Külön jelentősége van a kommunista időszak tanácsrendszerének anyagait összegyűjteni és bemutatni, hisz olyan patinás magyar közigazgatási intézmények működtek, szűntek meg ebben az időszakban, mint a járások rendszere. Ennek a különböző intézményi táblákon, bélyegzőkön, levélpapírokon történő felkutatása és összegyűjtése szintén közös feladatuk lehet a levéltáraknak, múzeumoknak és könyvtáraknak. A városnak, mint településnek a múltját szinte kezdetektől fogva végigkíséri egy nagyon fontos intézmény, amely a település fejlődésével többször helyet változtat, illetve egy város esetében több ilyennel is számolhatunk, és ez a temető. A temetők fontossága a város múltja szempontjából rendkívüli. Nem kívánok itt most kitérni a temetőknek arra a korszakára, amely csak régészeti eszközökkel tárható föl (bár a közelmúltban Vácon, a templomkriptában föltárt lelet arra utal, hogy helytörténeti, kultúrtörténeti szempontból páratlan lehetőségeket kínál), azonban én csak azokra a temetőkre kívánok most utalni, amelyek jelenleg is léteznek az egyes városokban. Ezeknek az állapota - mint közismert - a legtöbb helyen komoly hiányosságokat mutat. Különösen igaz ez a régi sírokra. Itt rendkívül lényeges szerepe lenne a három közgyűjteménynek az egyes településeken, hisz ezekben a temetőkben el kellene készíteni a katasztert azon jeles személyiségeknek a síremlékeiről, akik ott vannak eltemetve. Továbbá el kell készíteni azoknak a síremlékeknek a kataszterét is, amelyeknek a tulajdonosa - személyét tekintve nem jelentős -, de iparművészeti, képzőművészeti szempontból a síremlék annál jelentősebb. Ide értjük a kőből, kovácsoltvasból vagy más egyéb anyagból készült síremlékeket, kerítéseket, kereszteket, szobrokat stb. Végül fontos a település története, városrendezési szempontjából is a temetők elhelyezkedése, egykori kiterjedtsége, a temetőkben található „infrastruktúra" fejlődése a halottasház, a temető-kápolna, a cínterem, a különböző keresztek, kálváriák és egyéb, a temetőn belül készített objektumok - keletkezési rendje, esetleges adományozója, készíttetője stb., amelyeknek föltárása elengedhetetlen a kutatás számára. Kiemelt szerepet kell biztosítani e tekintetben a kollektív síremlékeknek, legyenek azok valamilyen testület, vallási vagy polgári közösség által létesített közös temetkezőhelyek, a különleges családi síregyüttesek, de ide tartoznak a 48-as honvédsírok, az első, illetve második világháborúban elesettek közös síremlékei, továbbá a részükre állított temetőn belüli emlékművek. Ezeknek az összegyűjtése, feldolgozása, az egyes nevek, a különböző testületek tagjai föl tüntetésével igen fontos és halaszthatatlan feladata a három közgyűjtemény által végrehajtandó közös kutatásnak. A temetők kapcsán már érintettük, de a korábbi témák kapcsán is elő lehetett volna hozni, a városról készült kéziratos, illetve nyomtatott térképek szerepét. Ez tipikusan az a gyűjteményegyüttes, amelyből az idők folyamán igen sok készült, és jellegéből következően szintén mind a három közgyűjteményben föllelhető. A birtok-térképekből a legtöbb minden bizonnyal a levéltár anyagában található. Azonban a város által készít19