Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Komlósi József: Tárgyszavazás a helyismereti számítógépes adatbázisban.

b. Csak az alapelveket határozzuk meg, s a rendszer (tárgyszavak, testületi nevek, utalók stb.) az adatbevitellel együtt épül. Ezt a megoldást választottuk. Talán itt érdemes szólni arról a kétségtelenül csábító lehetőségről, hogy a szöveges adatbáziskezelő programok - a MicroISIS és a TEXTAR is - lehetővé teszik a cím szavanként történő indexelését. Ezen a módon, - ha a cím szavai minden esetben kifejeznék a dokumentum tartalmát - a tartalmi visszakeresés problémája viszonylag könnyen megoldható lenne. Ez talán igaz lehetne a szakkönyvekre és a szakfolyóiratok cikkeire, a helyismereti adatbázisok azonban túlnyomórészt hírlapcikkek bibliográfiai rekordjait tartalmazzák, amelyeknél a cím szavanként történő indexelésével legfeljebb azt érjük el, hogy az ivertált fájl óriási mennyiségben tartalmaz a visszakeresés szempontjából teljesen lényegtelen szavakat. Ezek egy részét letilthatjuk ugyan a stopwordtájiban, de jócskán lennének olyan dokumentumok, amelyek címének szinte minden szavát felvehetnénk ide. Nem tűnt nehéz kérdésnek a földrajzi nevek mint tárgyszavak megállapítása, hiszen ehhez használhatónak látszott a fénylyukkártyás feltáráshoz készített és folyamatosan szerkesztett földrajzi mutató. A korábbi gyakorlat alapján önálló tárgyszavak lettek a tavak, hegységek, folyók, tájegységek nevei (pl. Velencei-tó, Császár-víz, Vérles, Mezőföld), az önálló közigazgatású települések és a társközségek neve. Az adatbevitel megkezdése előtt dönteni kellett viszont arról, hogy mi legyen a névváltozásokkal, az új néven egyesített települések korábbi nevével, a külterületi lakott helyekkel, a városrészekkel. Határozni kellett abban is, hogy az egész megyéről, vagy nagyon sok településről, de csak az említés szintjén szóló dokumentumok esetében hogyan biztosítsuk a földrajzi keresés lehetőségét. A névváltozások esetében tárgyszónak a település mai nevét tekintjük, tehát Dunaújváros kerül az indexbe akkor is, ha a dokumentumban Sztálinvárosról vagy Dunapenteléröl van szó. Az új néven egyesített települések esetében az egyesülés utáni név mellett döntöttünk, azaz pl. Alcsútdoboz lesz a tárgyszó akkor is, ha a dokumentumban Alcsútrol, Vértes dobozról vagy Váldobozról van szó. (Abból indultunk ki, hogy ezen települések irodalmát ma leginkább mai nevük szerint keresik.) Ha a dokumentum egy külterületi lakott helyről szól (pl. a Székesfehérvárhoz tartozó Csala vagy Kisfalud) csak a külterület neve kerül invertálásra. Természetesen ebben az esetben a Székesfehérvár keresőkérdésre nem kapjuk meg találatként a CsalávaA, illetve Kisfaluddal foglalkozó dokumentumokat. Ezeket a településneveket ezért első előfordulásukkor beírjuk az ANY-fájlba, pl. ANY SZÉKESFEHÉRVÁR CSALA ANY SZÉKESFEHÉRVÁR KISFALUD AZ ANY SZÉKESFEHÉRVÁR+SZÉKESFEHÉRVÁR keresőkérdésre így megkapjuk találatként azokat a rekordokat is, amelyekből a Csala, vagy a Kisfalud településneveket indexeltük. (A + jel a logikai „VAGY" kapcsolat jele a MicroISIS-ben a keresőkérdés megfogalmazásakor.) 58