Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[III. NAP]. - Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyűjtésének lehetőségei, forrásai és feltárása.

A helytörténeti kutatás a könyvtárakban Ritkábban beszélünk arról, hogy a helyismereti-helytörténeti információk feltárásának vagy inkább feldolgozásának egyik módja a helytörténeti kutatás, publikációs formájában a helytörténetírás (az egyszerűség kedvéért, tradicionálisan nevezzük így akkor is, ha a publikációs termék film, videokazetta, rádió- vagy tévéműsor, diasorozat, előadás stb.). A könyvtárakban őrzött helyismereti anyag döntő többsége helytörténeti, azaz a múltra vonatkozó információ (érdekes paradoxon: a ma keletkezett dokumentum már holnaptól a történeti vizsgálódás tárgya vagy forrása lehet). Szerencsés és igen hasznos, ha ennek a kulturális kincsnek a felszínre hozatalába, a kutató munkába a könyvtár dolgozói (vagy legalább egy dolgozója) bekapcsolódhatnak. Bekapcsolódhatnak, mert megvan hozzá a kellő felkészültségük, az érdeklődésük és az idejük. A kellő felkészültség nagyon fontos, elengedhetetlen feltétel, mert enélkül a könyvtárosok csak a dilettáns „helytörténészek" számát gyarapítják. A tudományos kutatás több könyvtárban gyakorlat, jó néhány intézményünk tudományos műhely is: pl. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, a megyei könyvtárak egy része, egy-egy városi könyvtár stb., de úgy vélem, messze nem aknáztuk, aknázzuk ki a lehetőségekel. A helytörténeti kutatómunka folytatása komoly előnyökkel jár a könyvtár helyismereti tevékenységére nézve. - Régi tapasztalat, hogy a tudományos kutatás kedvezően hat vissza a könyvtári gyarapító és feltáró munkára. Pl. pontosabban érzékelhetők az állomány hézagai; a kutatás során új, eddig nem ismert dokumentumokra bukkanhatunk, új információkhoz jutunk (akár másolat formájában is); megbízhatóbb a faktográfiai feltárás; a helyismereti cikkek retrospektív feltárásakor a korszak és a téma szakértője biztonságosabban szelektál. - Ugyancsak a gyakorlat bizonyítja, hogy a kutató-könyvtáros színvonalasabban végzi a helyismereti tájékoztatást, hiszen a legmagasabb szintű igényeket megfogalmazó történészeknek is partnere tud lenni, a partner-kapcsolat pedig a könyvtári tájékoztatás alapvető eleme. A kutatás során szerzett információk, módszerek a referensz-igények más csoportjaiban (pl. kárpótlási problémák, családfa-kutatás, életrajzi adatok, vetélkedők feladatai) is közvetlenül felhasználhatók. - Az esetleges (a közalkalmazotti törvényben is biztosított, illetve annak alapján adható) kutatónap, kutatóidő közvetlenül visszatérül a helytörténeti témák feldolgozásával: az imént említett tájékoztatásban, gyarapításban, feltárásban, aztán a rendezvények szervezésében, a könyvtári tanórákban stb. - A helytörténeti kutatás a könyvtárosok továbbképzésének egyik igen jó, hatékony formája. Akkor is, ha szervezett keretek között folyik: pl. szakdolgozat, doktorátus megszerzése; akkor is, ha más motiválja: pl. spontán érdeklődés, külső felkérés. 97