Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[III. NAP]. - Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyűjtésének lehetőségei, forrásai és feltárása.

Ugy vélem, a szervezők által megadott témakör vagy inkább témakörök kimerítő vagy akár vázlatos áttekintését sem várják tőlem. Úgy vélem, itt, tapasztalt gyakorló könyv­tárosok körében a rég tisztázott alapkérdésekről, a különböző közleményekben - így az általam írt tankönyvben is - kifejtett elméleti vonatkozásokról nem szükséges szólni. A gyakorlati kérdések teljességre törekvő számbavételére pedig nincs idő. Ezért - szi­gorúan ragaszkodva a meghívóban szereplő címhez - csupán néhány időszerű problé­mát szeretnék felvetni; olyan problémákat, amelyekről jó lenne együtt gondolkodni, netán közös álláspontot is kialakítani. Mondandómat három kérdés köré csoportosíta­nám: a kurrens helyismereti gyarapítás gondjai; a helyismereti információk feltárásá­nak új vonásai és lehetőségei; és - a tanácskozás címéhez igazodva - a könyvtárakban folyó helytörténeti kutatás jelentősége. A kurrens gyarapítás gondjai Sokirányú tapasztalat, hogy a tájékozódási-tájékoztatási igények módosulása foly­tán a helyismereti információ-szolgáltatásban is megnőtt a kurrens dokumentumok szerepe; pl. a köznapi, praktikus tájékoztatásban, az önkormányzati munka segítésé­ben. Az eseményekkel egyidejűleg keletkezett vagy előrejelző dokumentumok, úgy­mint a helyi lapok, az újságközlemények, az aprónyomtatványok, a képes ábrázolások, hangfelvételek, videokazetták, mozgófilmek, számítógépes adathordozók stb. kettős funkciót töltenek be a helyismereti állományban: - egyrészt a kurrens tájékoztatás forrásai - különösen jól érzékelhető ez a gazdasá­gi, üzleti, kulturális, közigazgatási és politikai információk terén; - másrészt a helytörténeti kutatás, ismeretterjesztés potenciális forrásai, sőt olykor korábbi keletű információkat is közölnek (pl. kiálíításkatalógusok, évkönyvek). S itt említendők a szép számú, újkeletű helytörténeti kiadványok is. Ugyanakkor az. utóbbi években rendkívül megnehezedett a helyismereti dokumentu­mok kurrens gyarapítása. Ennek több oka is van: - A privatizáció és a sokszorosítás technikai lehetőségeinek kibővülése folytán je­lentékeny mértékben megnőtt a nyomdák, továbbá a kiadók száma; sok közülük egészen rövid életű, olykor csak egy-két terméke lát napvilágot, gyakran nevet vál­toztatnak s ezt a mozgást nehéz követni; sok nyomdáról, kiadóról egyáltalán nem vagy jókora késéssel szerzünk tudomást. Számos nyomda elmulasztja a kötelespél­dány szolgáltatást, vagy éppen nem is tud e kötelezettségről. Sok kiadó nem a me­gyében készítteti kiadványait, sőt újabban országhatáron túlra viszi azokat. - A fentebb vázolt tendenciák következtében átalakult a helyi lapkiadás: sok-sok új lap jelenik meg, gyakori a szünetelés, a megszűnés, sőt az. újraindulás, miként a címváltozás. Megugrott az aprónyomtatványok száma és jó néhány fajtájuknál emelkedett az információs érték (pl. prospektusok, választási szórólapok, konfe­renciák programfüzetei). Egyre több helyi rádió és televízió működik stb. Mind ezek figyelemmel kísérése, beszerzése komoly erőfeszítéseket és sok-sok időt követel a könyvtárosoktól. 80

Next

/
Thumbnails
Contents