Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Zsámpárné Szalai Mária: A tárgyszavazás problémái, különös tekintettel a helytörténeti gyűjtemények feltárására.

A tárgyszóalkotás során külön problémát jelentenek az azonos jelentésű szavak, a szinonimák. Ebben az esetben azt választjuk tárgyszónak, amelyik a köztudatban elfogadottabb, amelyet nagyobb valószínűséggel keresnek az olvasók. A többiről utalót írunk. Az azonos hangzású, de különböző jelentésű szavak (homonimák) esetében egy melléktárgyszó zárójelben való megadása lehetséges. Mi két esetben találkoztunk e problémával: a várak és sírok tárgyszavazásánál. Testületek nevének betűszókkal, mozaikszókkal való rövidítését csak akkor használjuk, ha az a köztudatban elfogadott, ismert, pl. MSZMP, KISZ, VASÉP (Vas Megyei Állami Építőipari Vállalat). E lehetőség kihasználása sokszor megoldja azt a problémát is, hogy a testületi neveket legtöbbször nem is tudjuk a 30 karakternyi helyre beírni. Ilyenkor valamilyen módon rövidítenünk kell a neveket. Pl. Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Id. Víz- és Csatornamű Vállalat, Joskar-Ola lakótelepi Ált. Iskola, stb. De mindezt csak akkor tehetjük meg, ha az így létrehozott tárgyszó egyértelműen kifejezi a tartalmat, azonosítja az intézményt stb. A keresések zöme egy-egy konkrét eseményre, intézményre, személyre stb. történik, de éppúgy előfordulnak nagyobb, átfogó témákat felölelő kérdések is. Ezekre csak úgy tudjuk a válaszokat gyorsan megadni, ha a tárgyszóalkotás során a szűkebb fogalmak mellett általános fogalmakat is felveszünk. Pl. általános iskola; Neumann János Ált. Iskola; Szombathely Alapítvány; Körmendért Alapítvány; Körmend Kft; Uniriv Kft; szegecsgyár; Csepreg. Formailag más bontást is alkalmazunk, pl. földrajzi nevekkel bontunk a nemzetközi kapcsolatoknál, ahol az országnevekkel tovább szűkítjük a fogalmat. Pl. nemzetközi kapcsolat-Ausztria; nemzetközi kapcsolat-Jugoszlávia; nemzetközi kapcsolat-Szlovénia stb. (itt is figyelembe vesszük az országnevek változásait, és a cédulaanyagon utalunk erre). Szűkíthetjük az általánosabb fogalmakat újabb tárgyszavak hozzáfűzésével, pl. a sportnál a sportágak szerint bontunk tovább: sport-atlétika; sport-asztalitenisz; sportBETONYP Kupa; sport-röplabda; Szombathely stb. A történelmi tárgyú művek, tanulmányok, cikkek irodalmánál pl. időfogalommal szűkítjük a történelem tárgyszót. Az ilyen jellegű bontásoknál következetesen a kötőjelet hasnzál juk, mert a szabványos nyomtatásnál a tárgyszavak közé a gép vesszőt tesz, s így a vessző használata zavaró lenne. E témabontás nagy előnye, hogy az összes tárgyszó egy helyen, egymást követve jelenik meg a szótárunkban, így könnyebb az áttekinthetősége és leegyszerűsíti a keresést is. Itt jól kihasználható a csonkolásos technika a keresett tételek leválogatására. Bizonyos esetekben eltekintünk az általános fogalom mindenkori megadásától. Pl. az „önkormányzatok" általános fogalom mellett a megyei önkormányzat, a városi önkormányzat(ok), községi önkormányzat(ok) szerepelnek keresőszóként. Ebben, és mindazokban az esetekben, amikor a bontások száma nem nagy, a keresést úgy is elvégezhetjük, hogy az összes számba jöhető tárgyszót kijelölöm, s a gép a megfelelő logikai művelet elvégzésével az összes találatot kiadja. 47