Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Mezey László Miklós: A magyarságkutatás és a helytörténeti munka kapcsolódási területei.

ferdítésektől-elhallgatásoktól mentes - őnazonosságludata, csak akkor állhat biztonsággal és magabízóan századunk sodrában, ha pontosan tisztában van önnön értékeivel, a nemzet értékképző tényezőivel, s biztosan uralja azt a tudást, amely önmaga sajátosságairól vall. Ám hogy ez így lehessen, ahhoz - sok más mellett - széles körben kell publikussá tenni az alapokat képező ismeretanyagot. 3. Lokalitás-globalitás-regionalitás Helytörténet és magyarságtudomány kapcsolatrendszerében - az interdiszciplináris sajátosságok, illetve a szinkrón és diakrón szemlélet elválaszthatatlansága mellett fontos hely illeti meg a lokaíitás és globalitás egymást föltételező fogalmait. A lokális tények fölszínre emelése, a helyi értékek föltárása és tudatosítása a globalitás, a nagyobb egész árnyaltabb megismerését jelenti. És megfordítva: az egészről való tudás biztosíthatja a helyi téma, a lokális kutatási terület perspektivikus szemléletét, ez óvja meg a kutatót a provincializmusba süppcdés veszélyétől. Ilyen értelemben a lokális-globális fogalompár nem fordítható le pusztán rész-egész viszonyként, hanem egyenrangú fogalmak, szempontok dualizmusát jelenti. Egyenrangúak, csak párba állítva értelmezhetők, csak korellációban minősíthetőek. Nincs is igazán vitáznivaló azon, mi az, ami „csak" helyi érdekű, mi az, ami országos jelentőségű. A globális-lokális kiterjedés ismerete, egyenrangúságának elismerése óvja meg a helytörténészt az aránytévesztéstől. Úgy kell értelmezni a két kategóriát, hogy mereven semmiképp nem lehet őket elválasztani egymástól. A nagy egésznek, globálisnak mondható magyarságismereti kutatások összessége, valamint a lokális, a helyi aprómunka egymást föltételezik, egymás nélkül egyik sem művelhető. A kettő között van egy territoriális fokozat: a régió. Bizonyosan szükséges volna most a földrajzi-történeti-művelődési-gazdasági, valamint geopolitikai szempontból együvé tartozó vidékek egységképző vonásait elvi szinten megfogalmazni, de a régió fogalma nak definiálása helyett inkább arra célszerű fölhívni a figyelmet, hogy a régió kutatása milyen sok új szempontot vethet föl, milyen új eredményeket hozhat. Olyan szempontokat és eredményeket, amelyek a lokális-globális szemlélet még oly kiegyensúlyozott érvényesülése esetén is rejtve maradnak a kutatók előtt. Szemléletesen jó, mi több, izgalmas példával szolgál erre Eg er György újabb keletű regionális vizsgálódásainak számos eredménye. O három tájegységet vizsgált: a horvátországi Drávaszög és Dél-Baranya térségét, a magyar-szlovák határral kettészelt Dél-Gömört, valamint a hajdani kőszegi járást, amelyen ma Vas megye és Burgenland tartomány osztozik. A négy országhoz tartozó három régió vizsgálata becses eredményeket hozott például a tekintetben, hogy a szerző egzakt módon kimutathatta azokat a rejtett összefüggéseket, amelyeket a korábbi lokális vizsgálatok nem fedhettek föl. A szisztematikus öszszehasonlítás fényt derített arra, hogy a főhatalomvaltozasok és -változatok, tehát az államiság eltérései milyen következményekkel jártak e régiók lakosságának etnikai, vallási viszonyaira, milyen elütő szociológiai, interetnikus folyamatok indultak meg Trianon után és hatnak ma is a geopolitikai szempontból összetartozó, de más-más államkeretben élő tájak lakosságában. Mind az országon belüli, mind a határokon átnyú14