Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[I. NAP]. - Győri Erzsébet: A könyvtárak helytörténeti munkája az 1990-es évek elején.

A kiadványokról Nemes egyszerűséggel azt is mondhatnánk, hogy a kiadványok elkoptak, s ebben nagy része van a pénzhiánynak. Az igazsághoz valószínűleg jobban közelítünk, ha a megfogyatkozott számú, de minőségileg változott kiadványokról ejtünk szót. Készültek, főként megyei könyvtárakban kronológiák; több könyvtárban elkezdték saját múltjuk mármint a könyvtárak történelének - feldolgozását, napvilágot láttak igazán jó könyvtártörténeti munkák. Ezek közül is magasan kiemelkedik Kégli Ferenc 100 éves könyvtár Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje, a városi könyvtár 1893-1952 című műve, mely Székesfehérvárott jelent meg 1993-ban. Jó szívvel ajánlható e munka minden hasonló vállalkozásra készülő szakember figyelmébe, ugyanis módszerbeli megoldása, színvonala a helyi történelem írására a legjobb példát kínálja. Feldolgozásra várnak a nagy egyházi gyűjtemények, illetőleg nagymúltú iskolai könyvtárak történetei is. Egészséges és továbbformálásra alkalmas kezdeményezések születtek a megyei minervák területén is, ezek szerves részeivé válnak a nemzeti könyvtártörténetnek. Vannak bíztató jelei a sajtórepertóriumok készítésének is, ha nem is olyan széles körben, mint az kívánatos volna. A megyei sajtóbibliográfiák sora a most utolsóként megjelent Baranya megyei bibliográfiával gazdagodott, sajnos máig nem született meg - most már az egyetlen - a Győr-Sopron-Mosón megyei sajtóbibliográfia. Az adósságok közé kell sorolnunk, mint nem kis tartozást a sajtóbibliográfiák kiegészítését vagy talán átdolgozását. Kétségtelen, hogy e munkához pénz, idő és szakértelem kell, de mindenekelőtt elhatározás a folytatásra. Vannak azért példaszerű kivételek, ilyen a Csongrád megyeiek rendszeresen megjelenő pótlása a Csongrád megyei Könyvtárosb-dn, vagy - igaz, nem a könyvtár kiadásában - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is gondoltak arra, hogy kiegészítsék a korábban nem a történelmi megyét felölelő bibliográfiájukat; a munkát a Megyei Levéltár adta ki (Abaúj-Torna, GömörKishont és Zemplén megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1918-ig. Szerk. Csorba Csaba, Miskolc, 1989.) Az már módszerbeli kérdés, hogy ki-ki a pótlásokat adja közre, vagy a hiányzó évtizedekkel kiegészített, átdolgozott változatot. Talán e mostani tanácskozás is kínál alkalmat e kérdés megvitatására. Gyakran emlegetjük, hogy a pályázatok kiírói sem gondolnak a helyismeret-helytörténet témakörére. Való igaz, hogy fehér holló ritkaságú az ilyen szempontokat is magában foglaló pályázat. Most a Nemzeti Kulturális Alap könyvtári szekciója hosszú idő után először kínál a pályázatok sorában üyen lehetőséget. Még mindig a kiadványokról szólva meg kell említeni, hogy több megyében, városban is feltűntek magasszínvonalú, komoly irodalmi apparátussal készült, életrajzi gyűjtéseket is tartalmazó történeti munkák, melyek egy adott táj vagy város egy korszakának történetét úgy dolgozzák fel, hogy szerves részévé válhatnak az egyetemes nemzeti históriának. Ilyen például a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének Közleményei sorozatában megjelent néhány munka, pl. Szászi Ferenc Gazdasági-társadalmi viszonyok fő jellemzői Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékben 1890-1944. című Nyíregyházán 1994-ben megjelent munkája, 9